Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Herzog Ferenc dr.: A légzőszervek betegségei
547 nak gyulladásos megbetegedése folytán fejlődik ki gyakran. Az előbbi izmok bénulása folytán hangadáskor a hangrés nem záródik teljesen, hanem hosszúkás tojásalakú rés marad nyitva (30. ábra), a m. interarytaenoideus bénulásakor pedig a hangrés elülső része rendesen záródik és csak a leghátsó része marad nyitva (31. ábra), amikor a beteg hangot ad. A légcsőnek és a hörgőknek szűkülete. Tracheostenosis, bronchostenosis. Tünetek. Kórlefolyás. A légcsőnek szűkülete sokszor igen lassan, néha gyorsabban fejlődik ki, aszerint, hogy a szűkületet mi okozza. Kezdetben, míg kisfokú a szűkület, a légzés nem akadályozott, mert a légcső méretei olyanok, hogy lumenének csekély megváltozása még nem zavarja meg a levegőnek áramlását, a tüdőbeli gázcsere tehát eleinte nem szenved. A szegycsont mögött érzett nyomás vagy köhögési inger, erősebb mozgáskor keletkező hangos belégzés lehet már ilyenkor a szűkületnek tünete. Ha nagyobb lett a szűkület, akadályozza a légzést. Az ilyenkor keletkező nehézlégzés igen jellemző: a légzések száma percenként kevesebb, a be- és kilégzés, gyakran az előbbi nagyobb fokban, megnyúlt. A beteg ül, fejét többnyire előreihajlítja, légzéskor pedig összehúzódnak a légzési segédizmok. Légzéskor messzire hallható be- és kilégzési zörej, stridor keletkezik a szűkületen. A levegőnek a tüdőbe való beáramlása meg van nehezítve s a tüdő hiányosan tágul. Ezért és az erőltetett légzés következtében a mellkasnak legkevésbbé rögzített, rugalmas oldalsó részei behúzódnak a belégzés idején. Ezen behúzódásban nemcsak a bordaközök, hanem a bordák is résztvesznek. Egy ideig az erősebb légzés kompenzálni tudja a szűkületet, a tüdőbeli gázcsere még nem csökken. A szűkület fokozódásával később elégtelenné lesz a légzés, fulladásérzés, majd cianózis keletkezik. A cianózis fokozódásával, a beteg kimerülésekor megváltozhat a diszpnoé, a légzés felületessé vál- hatik. Végre a legsúlyosabb cianózisban bekövetkezik a fulla- dásos halál. A légcsőszűkület lefolyása az alapbántalom természetétől függ, ennek előrehaladásával súlyosbodik a szűkület is. Néha azonban hirtelen súlyosbodik a beteg állapota, mert a nyálkahártyának hurutos duzzadása egyszerre nagy mértékben fokozhatja a szűkületet, a légzés akadályát. Ha valamely nagyobb bronhus szűkül, vagy ha teljesen elzáródik annak lumene, akkor is nehéz lesz a légzés, de csak kisebb 35*
