Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Herzog Ferenc dr.: A légzőszervek betegségei
548 fokban. Stridor is hallható, ha a bronhus csak szűkült. A szűkület helyének meghatározására fontos adatokat szolgáltat a légzésnek megfigyelése: a szűkületnek megfelelő mellkasfél légzéskor visszamarad, ugyanitt gyöngült a légzési zörej és csökkent vagy hiányzik a mellrezgés, a kopogtatási hang kevésbbé éles, néha dobos szinezetű. Ezzel ellentétben a túloldali tüdőn a kompenzáló tágulásnak jeleit találjuk, a tüdőhatár tágult, a légzés hangosabb és ezen mellkasfélnek légzési kitérése is nagyobb a rendesnél. A hörgők szűkületének kórlefolyása is attól függ, hogy mi okozza a szűkületet. Az összenyomás vagy a hörgő falának betegsége folytán keletkező szűkület általában lassan fokozódik, míg a hörgőkbe aspirálás útján jutott idegen test hirtelen okoz tüneteket, erős köhögési rohamokat, amelyekben cianózisos lesz a beteg. Azután is hirtelen súlyosbodhatik a beteg állapota, ha az idegen test helyzetének megváltozásával fokozódik a szűkület, vagy ha a bejutott idegen test megduzzad. Kedvező esetben a beteg kiköhögi az idegen testet, amire minden tünet visszafejlődhetik. Máskor azonban a hörgőbe jutott idegen test az illető tüdőrész szövetének megbetegedéséhez vezet. Ily módon keletkezhetik tüdőtályog, tüdőgangréna vagy későbben bronhiektázia. Kóroktan. A légcsőnek szűkülete az esetek többségében azért jön létre, mert a légcsővel szomszédos szervek kórosan megnagyobbodnak és összenyomják a légcsövet. Máskor eltolják a légcsövet oldalra, úgy, hogy az megtörik, ami szintén lumenének szűkületéhez vezet. E tekintetben első sorban a golyvát kell megemlíteni, ennek a hosszantartó nyomása a légcső falát megpuhítja s így érthető, hogy a mehanikai viszonyok csekély változása is súlyos fulladást, esetleg halált okoz. Ha a golyva a szegycsont alá nő (struma retrosternalis), még könnyebben okozhat légcsőszűkületet, mivel a golyva a mellkas bemenetébe, ennek csontos vázába beékelődik és ezen a helyen nyomja össze a légcsövet. Hasonló módon, bár ritkábban, keletkezhetik a légcsőnek szűkülete a nyaki mirigyek idült megnagyobbodása folytán. A mediasztinumban fejlődő daganatok, az aortaívnek aneurizmája szintén okozhatnak légcsőszűkületet, bár ezek gyakran a főhörgőket is szűkítik. Sokkal ritkábbak azok a szűkületek, amelyeknek oka a iégcső falának megbetegedése: így néha daganat, de ennél sokkal gyakoribb a lueszes szűkület; mindig erre kell gondolnunk, ha a légcső szomszédságában nem találjuk meg a szűkület okát, vagy ha hasonló eredetű garat- és gégeelváltozásokat találunk. Végül szűkületet okozhatnak a légcsőbe jutott idegen testek. Többnyire azonban az idegen test nem a traheában, hanem mélyebben, a hörgőkben akad meg. A főhörgők irányával és tágasságával függ össze, hogy az
