Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Herzog Ferenc dr.: A légzőszervek betegségei
546 nagy szívburokizzadmány is okozhat rekurrensz-bénulást az idegnek összenyomása, illetve elpusztítása folytán. A leggyakoribb oka a bal recurrens bénulásának az aorta aneurizmája; az arteria anonyma és a jobb arteria subclavia aneurizmája viszont a jobb recurrens bénulását okozhatja. Néha még a stenosis ostii venosi sinistri folytán erősen tágult bal pitvar is okozhatja a bal n. recur- rensnek nyomásos bénulását. Természetes, hogy igen sokféle idegbaj is járhat a n. recurrens bénulásával (sziringobulbia, tabesz, nyultvelői bénulás, diftériás neuritisz). 28. ábra. Bal n. recurrens-bénulás. Bal hangszalag kadaver-állásban, jobb abdukálva. Teljes rekurrenszbénulásban a bénulás oldalán a hangszalag teljesen mozdulatlan és kadaverállásban van (28. ábra). Fonálás- kor az ép hangszalag esetleg a középvonalon túl is mozog, mert csak így lehetséges a két hangszalag érintkezése. Aránylag csekélyek a szubjektív tünetek, féloldali rekurrenszbénulásban a beteg beszédközben kifárad, hangja rekedt. Idegbetegségekben, de nyomás okozta bénulásban is, néha nem az egész rekurrensz, hanem csak a hangréstágító mm. crico- arytaenoidei postici bénulnak. Ha kétoldali a posztikusz-bénulás, igen keskeny réssé szükül a hangrés és nagyfokú légzési akadály keletkezik, amely miatt szükségessé válhatik a traheotomia (29. ábra). A hangszalagokban haladó mm. thyreo-arytaenoidei, valamint a m. interarytaenoideusnak bénulása laringitiszben az izmok29. ábra. Kétoldali posztikusz bénulás. J 30. ábra. Mindkét m. thyreo-arytaenoi- deus bénulása. Fonáció. 31. ábra. M. interarytaenoideus- bénulás. Fonáció.
