Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)

Herzog Ferenc dr.: A légzőszervek betegségei

545 Gégesziíilis. A szifilisnek másodlagos nyilvánulásai (erythema, plaques muqueuses) a gégében az egyszerű laringitiszhez hasonló tüne­teket okoznak. Néha felületes, gyakran részarányos fekélyek is támadnak. Sokkal súlyosabb elváltozásokat látunk a szifilis har- madlagos időszakában, amikor apró, de néha mogyorónyi gummák, vagy pedig kiterjedt, elmosódott határú gummás infiltrációk kelet­keznek. A gummás szövet szétesése fekélyképződéshez és peri- kondritiszes tályoghoz vezethet. Ha a fekélyek mélyre terjednek, esetleg porcrészek elhalnak és lelökődnek. Ilyenkor természete­sen nagyfokú rekedtség, sőt fulladás is keletkezik. A fájdalom többnyire nem olyan heves, mint a gümős fekélyé. Igen jellemző, hogy a gégesziíilis gyakran heges szűkületre vezet. A gyógyítás ugyanolyan, mint más szervek szifilisében. A heges szűkület lassú tágítással csökkenthető, esetleg azonban tra- heotomiát kell végezni. A gégeizmok bénulása. A gége mozgató és érző idegrostjai a n. vagusnak ágaiban, a n. laryngeus superiorban és inferiorban (rí. recurrens) haladnak. A nervus laryngeus superior az epiglottisznak és a gége felső részé­nek egészen a hangrésig az érző idege, innen lefelé pedig való­színűen a nervus recurrens. A nervus laryngeus superior ezenkívül mozgató idege a in• cricothyreoideusnak. Ezen izom bénulásakor hiányos a hang­szalagok megfeszülése, a magas hangoknak vétele és a hang érdessé lesz. Ezen izomnak és a nervus laryngeus superior érző rostjainak bénulása még leginkább diftéria után fordul elő. A gége bemenetének érzéstelensége félrenyelésre vezethet. A nervus recurrens ellátja a többi gégeizmot, a hangrés- tágítókat (m. crico-arytaenoidei postici), a hangrés-zárókat (m. crico-arytaenoidei laterales, in. inter-arytaenoidei transversi et obliqui) és a hangszalagfeszítőket (m. thyreo-arytaenoidei). Ezen idegnek bénulása sokkal gyakoribb, mint a nervus laryngeus supe- rioré. Ugyanis a nervus recurrens sajátos lefutása miatt aránylag gyakran sérül összenyomás folytán a mellkasi szerveknek beteg­ségeiben. A mediasztinum daganatai, a pajzsmirigyben keletkező daganatok, vagy nagy beékelt struma, a nyelőcső rákja, esetleg 35 Belorvostan tankönyve. I. 3. kiadás.

Next

/
Thumbnails
Contents