Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Fejes Lajos dr.: Fertőző bajok
45 A lép duzzanata nem oly nagyfokú, mint tífuszban, a megnagyobbodott lép tömöttebb, keményebb. A keringéssel a májba eljutott bacillusok hatására cholangitis, cholecystitis, a máj megnagyobbodása, ikterusz következhetik be. Légzési szervek. A gégében hurutos eltérésen kivül súlyosabb elváltozás nem szokott előfordulni. A bronchitis rendes kísérője a paratifusznak s súlyosabb esetben gyakori a bronchopneumonia kifejlődése. Az ily góc tüdőtályog, esetleg gangraena kifejlődésére vezethet. Keringési szervek. A szívműködés aránylagos ritkasága, a relativ bradikardia a paratifusznak is jellemző tünete. A hőmérsék- nek megfelelőnél ritkább pulzus gyakran dikrot. Szapora pulzust gyerekeken látunk, felnőtteken vazomotoros bénulás, ritkábban szívgyengeség vagy komplikáció bekövetkeztének eseteiben. A vér jellemző eltérése a tífuszénak megfelel. Leukopenia, relativ limfocitozis és az eozinofil sejtek hiánya rendesen megtalálható. í ' ; A vizelet néha csekély albumint tartalmaz a lázas szakban, a diazoreakció gyakran pozitív. A paratifuszban az idegrendszer bántalma rendesen csekélyebb fokú, mint tífuszban; a súlyos eset azonban épúgy járhat az öntudat elhomályosodásával, szoporos állapottal, valamint izgalmi tünetekkel, deliriummal. Ritkábban meningitiszes tünetek, tarkómerevség, Kernig-tünet fejlődhetnek ki. A húgyivarszervekben a paratifuszbacillus ugyanoly elváltozásokat okozhat, mint tífuszban látjuk. A vivőerekben a paratifuszbacillus rögösödést idézhet elő. A láz megszűntével beáll a rekonvaleszcencia s a beteg általános állapota rohamosan javul. Recidiva aránytalanul ritkább a paratifuszban. A paratifusz-B-bacillus okozta megbetegedés másik alakja a gastroenteritis paratyphosa. E kórképben legszembeötlőbben nyilvánul meg a különböző paratifuszbacillus hatása. A fertőzött ételneműben (hús, tej, hal, osztriga, fagylalt stb.) a bacillus nem csak elszaporodik, hanem nagymennyiségű toxint is termel. E mérge okozza a kezdeti heves tüneteket, azért a kórkép foka is a táplálékban foglalt toxin mennyiségétől függ. E kórkép leginkább húsmérgezéskor fejlődik ki, midőn a táplálékkal bejutott toxin a gyomorbélnyálkahártya hurutját okozza, melyen a romlott húsétel nagy mennyiségű bacillusai rohamosan elszaporodnak. A betegség émelygéssel, ismétlődő hányással kezdődik, melyhez rendszerint hasmenés társul, naponta 6—10 és még több híg vizes székletéttel. A kórképet a hőmérsék rendszerint mérsékeltebb emelkedése, a pul
