Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Fejes Lajos dr.: Fertőző bajok
46 zus szaporasága, esetleg kisfokit lépduzzanat, igen ritkán rozeola jelentkezése egészítheti ki. A nagyfokú hasmenéssel járó vízveszteség következtében a vizelet napi mennyisége igen csekély. Néha a lábszár izomzatában görcsök keletkeznek. E kórkép felel meg a kivált nyáron s ősszel ételmérgezéssel okozott megbetegedésnek, mely a profuz hasmenéssel (esetleg nyálkacafatokat tartalmazó, rizslészerü székkel), izomgörcsökkel, nagyfokú vízvesztéssel a kolera kórképére emlékeztet s cholera nostras néven ismeretes. Néha idősült bélhurut fejlődik ki, hetekig tartó mérsékelt lázzal, lép- duzzanattal. Kóroktan. A bevezetésben leirt paratifusz-B-bacillus többnyire a táplálékkal jut az emésztőtraktusba. A fertőzött állat húsa, teje s az ezekből készített tápszerek fontosabb terjesztői a betegségnek, mint a beteg ürülékei. Bizonyos, hogy a paratifuszbacillusgazdák- nak fontos szerepük van a betegség terjesztésében, kivált ha ily egyének tápszerek készítésével foglalkoznak, midiőn is az egészséges állattól származó húst, tejet és egyéb tápszert másodlagos módon fertőzhetik, fontosabb azonban a paratifuszcsoport nagy elterjedése az állatvilágban. Egészséges állat széklete is tartalmazhat paratifuszbacillust és így frissen vágott egészséges állat húsa a vágóhídon, mészárszékben fertőződhet utólagosan, ha bacil- lust tartalmazó ürülék vagy egyéb tisztátalanság hozzájutott. Kórtan. A paratifusz ép úgy, mint a tifusz a nyirokszövet sajátlagos megbetegedése. A béltraktus valamely nyirokszövetben dús részén a bacillus elszaporodva a mezenterium nyirokutain át eljut a magános follikulusokba, a Peyer-plakkokba, itt megtelepszik, ezeknek specifikus megbetegedését okozza; a nyirokszövet velősen megduzzad, cytogén szövete megszaporodik, majd felülete elhal, barnás pörkök fedik, melyek lelökődve, fekélyek keletkeznek, melyek lassanként sima heggel gyógyulnak. Az egész folyamat enyhébb, felületesebb szokott lenni, mint hastífuszban, ezért a bélvérzés és főleg a perforáció aránytalanul ritkább. A bacillus a nyirokuta- kon eljuthat a bőr nyirokereibe s a rozeola keletkezését okozhatja. Húsmérgezés a gyomor-bélnyálkahártya súlyos gyulladásával jár. súlyos esetben a felületen elhalás is bekövetkezik és a nyálkahártya elhalt részei apró cafatokban leválnak. A paratifuszban előforduló dizentériás vastagbélfekélyeket azonban valószínűleg a bélnyálkahártyára jutott bacillusok megtelepedése és helybeli elszaporodása okozza. Kórjelzés. Fontos az anamnezis, a fertőzés forrásának kimutatása. A klinikai tünetek közül fontosak: status typhosus, mely gyakran hidegrázással kezdődik, esetleg kezdetén herpes labialis volt, a febris continua a szenzorium részvétével, a relativ bradikar-
