Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Fejes Lajos dr.: Fertőző bajok
36 gyobb száma és kiterjedése a foltos láz jellemzője, a szapora pulzus, a hurutos nyálkahártya; a Weil-Felix-próba is pozitív eredménynyel foltos lázra adja meg a döntést A gümős meningitiszben egyéb gümős megbetegedés és a lumbálpunkció adhat felvilágosítást; klinikailag a Kernig-tünet, a tarkómerevség, a szemizombénulás stb. adhat jellemző különbséget. A járványos meningitisz hidegrázással kezdődik, leukocitózis- sal jár. A kórjelzést a Weichselbamn-úiplokokkusz kimutatása határozza meg a lumbálpunkciós folyadékban. A tífuszhoz hasonló kórképet okozhat a húsmérgezés; a súlyos kórkép hirtelen kifejlődése mellett az anamnézis vezethet helyes irányba. Az appendicitisz képéhez igen hasonló állapot fejlődhetik ki tífusz folyamán. Hashártya-izgalom a tífusz folyamán átfúródás nélkül is támadhat. Másrészt a tifuszos folyamat bár igen ritkán, de ráierjedhet az appendixre is. A kórkép igen gondos analízise már a sebészi indikáció miatt is igen fontos. Általában a hashártya- gyulladás tünetei a tífuszétól könnyen elkülöníthetők, főként a tífusz jellemző tüneteinek vizsgálatával. A tífusz folyamán kifejlődő átfúródás hirtelen igen nagy fájdalommal jár s a súlyos hashártya- gyulladás objektív tünetei (hőcsökkenés, érverésszaporodás és a hasfali izomzat védekező összehúzódása tapintáskor) biztos alapot nyújtanak a végzetes állapot meghatározására. Jó segítőnk lehet a fehérvérsejtszám meghatározása is, mert igazi vakbélgyulladásban leukocitózist találunk a tifuszos leukopénia helyett. Kórjóslat- A betegség lefolyása függ a fertőzés súlyosságától, a megbetegedett egyén szervezetétől, de főleg a szövődményes elváltozások lokalizációjától és fokától. A fertőzés súlyossága az egyes epidémiákban hasonló szokott lenni s ennyiben a prognózis a „genius epidemicus"-tói is függ. A régebbi statisztika 20% körüli halálozást tüntet fel, az újabb 5—10%-ot. A háborús tífusz halálozási száma igen különböző. A legsúlyosabb lefolyású járvány 1914-ben volt. A későbbi járványok mortalitása egyes helyeken jóval csekélyebb, általában 5%-on alul maradt. A halálozási arányszám e javulásában a védőoltás kedvező hatása nyilvánult meg, erről bővebben lesz a profilaxis fejezetében szó. Általában mondhatni, hogy a gyermekek könnyebben, a gyöngék, az öregebb egyének nehezebben tűrik e betegséget. A hagy- mázos beteget három veszedelem fenyegeti: a bélvérzés, a bél- átfúródás és az általános tifuszmérgezés. Rossz prognózis jelei, ha az igen elhúzódó kontinua nagyon magas lázzal jár, ha az esti hő- mérsék 41 °-ra emelkedik s a reggeli alig sülyed 40 °-ra, kedvezőtlen jel, ha az állandó relativ bradikardiát a szívműködés hirtelen
