Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Az emésztőrendszer betegségei - Engel Károly dr.: A gyomor betegségei
395 útján“, a nyálkahártyának e helyen feszült volta, baktériumos fertőzés stb.). Kór jelzés. A gyomorfekély kór jelzése néha igen nehéz, ha csak szubjektív tünetek (gyomorégés, fájás stb.) vannak, objektivek nem. Hiperaciditásra valló tünetek periodicitása, a fájásnak idő- szakonkint való recidiválása fekélyre gyanús. Fontos a fájásnak az étkezéssel való összefüggése, hogy szódabikarbónáira a fájás enyhül, de azután újból előáll. Sokkal könnyebb a kórjelzés, ha objektiv tünetek is vannak, nyomásérzékenység, hyperaciditás, elsősorban pedig a vérhányás és a bizonyító Röntgen-lelet. A kór jelzés szempontjából fontos az, hogy elhatárolt ütögetési érzékenység lehet olyankor is, amikor nyomási érzékenység nincsen. Hyper- aciditás elsősorban a piloruszhoz közel levő fekélyre vall, a kis görbület fekélyeiben gyakran hiányzik. Épp úgy a piloruszhoz közel lévő fekélyre vall hypersecretio continua, de digestiva is. Rendkívül fontos és nagyon bizonyító tünete a fekélynek a vérzés, vérhányás, illetve véres szék, de a székletétben kimutatható okkult vérzésnek is nagy a diagnosztikai jelentősége. A fekély okozta okkult vérzés elmúlik, a rák okozta állandó, nem múlik el. Ha a betegnek vérhányása volt, mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy a vér csakugyan a gyomorból származik-e és ha igen, hogy a beteg nem garatból vagy a tüdőből származó és lenyelt vért ürített-e ki hányás útján. A kérdést eldönthetővé teszi magának a kiürített vérnek a vizsgálata (a tüdőből származó vér élénkpiros, habos, a gyomorból származó alvadt, savanyú vegyhatású), továbbá a vérhányást megelőző panaszoknak (köhögés, láz stb.) és a betegen található elváltozásoknak tekintetbevétele. A gyomorból a vért csak akkor hányja ki az ember, ha az hirtelen nagy mennyiségben gyűl ott össze (ezért egyes vérköpések nem származnak a gyomorból) vagy ha a pilorusz szűkült s a pangó gyomortartalomhoz kevés vér szivárog (az ilyen vért a nyálkás, erjedő, savanyú szagú gyomortartalomban mint kávéaljszerű port találjuk meg). Fz utóbbi főképp gyomorrákos betegen fordul elő. A tüdőből eredő vér többnyire nem ürül ki egyszerre, hanem a beteg napokon át üríti ki mindig sötétebb részletekben az ott összegyűlt vért. A gyomorból a maradék vér, vagy a lassúbb utóvérzés a bélen át távozik el. A Röntgen-vizsgálat rendszerint igen fontos adatokat szolgáltat. Legfontosabb e tekintetben az átvilágítással kimutatható fekélyfészek (fülke, Nische). A kis görbület fölött, azon kívül, borsónyi, mogyorónyi, egészben kontrasztanyaggal kitelődő folt látható, vagy pedig a folt alsó felében horizontalis kontrasztnivó van, felette levegő. E „fészek“ majdnem teljes biztonsággal fekélyt bizonyít. Nagy a diagnosztikai értéke, de az előbbinél kisebb, azon Röntgen-