Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Az emésztőrendszer betegségei - Engel Károly dr.: A gyomor betegségei
393 b ban az idősülten fejlődő fekély is, hevenyés kezdet azért még nem bizonyít hevenyés eredet mellett. Kezdetben rendszerint enyhék a tünetek, a fájás csekély, csak durvább vagy fűszeres, savanyú été-’ lek nagyobb mennyiségben való felvétele után jelentkezik; később hevesebbé válik és mind gyakrabban köszönt be. Idő folyamán a beteg csak folyékony ételt tűr meg fájás nélkül, később még folyadékra is, valamint éhgyomorra is beállhat a fájás. A beteg tápláltsága, erőbeli állapota, kellő kímélés mellett, igen hosszú időn át jő maradhat. Fontos, hogy a fájás csillapodhat, a tünetek kezelésre vagy anélkül is elmúlhatnak, de hónapok, sőt évek múltán újból mutatkoznak, ez a már említett periodicitás; nem ritka ilyen módon a tüneteknek éveken, sőt évtizedeken át való tartása, illetve ismétlődése. A vérhányás, a véres székletét, a hosszú időn át ismétlődő apró vérzés, a különböző irányú átfúródás persze nagyon módosítja a kórlefolyást. Az erős fájás, a gyakori hányás a szervezet nagyfokú leromlásával jár; gyakran okozza ezt a fekély előrehaladása folytán létrejövő sok, már említett szövődmény is. Kórjóslat. A gyomorfekély az esetek nagy számában hegese- déssel teljesen meggyógyul, elannyira, hogy a beteg gyomorműkc- dése teljesen rendessé válik. A gyomorfekély kór jóslat át súlyossá teszi azonban a minden esetben fenyegető két veszély, a gyomor- vérzés és az átfúródás; elsősorban ezek okozzák a gyomorfekélyben szenvedők halálát. Hogy vájjon adott esetben fenyeget-e ezen vészes állapotok egyike, ezt soha előre megmondani nem lehet. Tekintetbe veendő a kórjóslat megállapításában továbbá az, hogy még a fekély gyógyulása után is az egészséget és az életet súlyosan fenyegető elváltozás maradhat vissza (homokóragyomor, pilo- ruszszűkiilet stb.). Súlyosbítja a gyomorfekély kórjóslatát, hogy az ilyen beteg rendszerint nem tartja be a javasolt kíméletes életmódot, továbbá az, hogy a gyomorfekély helyén később rák keletkezhet. Ennek gyakoriságára vonatkozóan a szerzők véleménye rendkívül eltérő, 5—30%, sőt ennél is több; a neves szerzők nagyobb része a kisebb százalékot tartja valószínűnek. Mindezek alapján a gyomorfekély kórjóslata minden esetben súlyos. Kórboncolás és kóroktan. A gyomorfekély rendszerint kerek vagy tojásáad alakú, innen a neve. Nagysága lehet lencsényi, gyakran nagyobb, sőt több centiméter átmérőjű is. Széle éles, az egész anyaghiány a nyálkahártya felől a mélybe tölcsérszerűen keske- nyedik. A mélyebb fekély az izomzatot is áttöri, a hashártyáig ér, sőt azon is átterjedhet, átfúródhat. A szabad hasüregbe leginkább a pilorusz mellső falán ülő fekély fúródik át. A mélybe való terjedés alkalmával a íekélvesedés a nyálkahártyában, a szubmukózá-
