Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Az emésztőrendszer betegségei - Engel Károly dr.: A gyomor betegségei
392 bad hasüregbe fúródik át, hashártyagyulladást okoz. A beteg hirtelen támadó, rendkivül erős hasfájás után „mintha tőrt szúrnának hasába“, hirtelen kollabál, a hasizomzat kőkeményen összehúzódott, pár óra múlva láz jelentkezik, és amennyiben a beteg műtétre nem kerül, a fokozódó hashártyagyulladás tünetei mind nyilvánvalóbbá válnak (szapora pulzus, beesett arc, haspuffadás, csuklás, a májtompulat eltűnése stb.). A fekély átfúródása okozta általános hashártyagyulladást elég ritkának kell mondanunk, habár az ez- irányú statisztika eredménye igen eltérő. Leube szerint valamennyi gyomorfekélynek csak 1*2 százalékában következik ez be, Gerhardt szerint 13 százalékában. Klinikánk tapasztalata inkább az első adat mellett szól. Gyakrabban fordul elő, hogy a mélybe hatoló fekély a gyomor felületén gyulladást vált ki, ennek következtében összenövések keletkeznek, amelyek a hasüreget megvédik s ha az ilyen esetben a gyomor fala átfúródik, csak helyi hashártyaizga- lom, néha tályog keletkezik, de nem általános hashártyagyulladás (fedett átfúródás). így támadhat rekeszalatti tályog, sőt, de szerencsére igen ritkán, a fekély a rekeszizmon át a mellűrbe, a vastagbélbe vagy a bőrbe fúródhat át. Kivált a gyomor hátsó falán levő fekély átfúródása szokott csak elhatárolt gyulladással járni. Néha aránylag enyhe helyi hashártyaizgalom tünetei jelentkeznek átfúródás nélkül is (igen erős körülirt érzékenység, hányás,, csuklás, kis láz); ilyenkor a fekélynek megfelelő hashártya körülirtan vagy nagyobb terjedelemben gyulladtá válik, aminek következtében összenövés is keletkezhet (perigastritis). Ezen összenövés, még a fekély teljes gyógyulása után is sok panasz (fájás, emésztési zavar) forrása lehet. Az ilyen megelőző összenövések után a fekély nem ritkán betör a szomszédságba; ily módon jönnek létre a májba, a pankreászba, a lépbe betörő, nagy üstszerű, úgynevezett penetráló fekélyek. A gyomorfekély gyógyulása, az egészen felületes nyálka- hártyafekélyt kivéve (amelyet sokan erosionak is neveznek), forradás útján történik. A gyomorfekély egy része már hegesedhet, amikor a másik részén a íekélyesedés még tovább halad. Nagyobb terjedelmű gyomorfekély behegedése különböző másodlagos elváltozást hoz létre. Ezek közül jelentősebb a kis görbületen ülő nagyobb terjedelmű fekély forradása útján létrejövő homokóragyomor és még inkább a piloruszon ülő gyomorfekély forradása folytán támadt nüoruszszűkiilet (stenosis pylori) jellemző tüneteivel, mely utóbbiról a megfelelő fejezetben bővebben lesz szó. Kórlefolyás. A kerek gyomorfekély lassan keletkező és lefolyó betegség: nagyon ritka a hevenyés kezdet (ulcus ventriculi acutum, pl. sérülés, bőrégés után). Hevenyés kezdettel járhat azon-
