Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Az emésztőrendszer betegségei - Engel Károly dr.: A gyomor betegségei
389 szabályozzuk az eredmény szerint; ha a betegnek nincsen lágyabb széke, több sót vegyen, ha ellenben hasmenésre nagyon hajlandó, igya a vizet melegebben és vegyen kevesebb sót. Tanácsos, hogy a beteg a vízivás alatt mozogjon, sőt utána még félóráig s csak ezután reggelizzen, de azért ágyban fekvő beteg is sikerrel használhatja ezt a kúrát. Ezen ásványvízkúrák otthon éppen úgy végezhetők, mint bármely fürdőhelyen, bárha ezeken a légváltozás, a rendszeres mozgás, gondtalan élet, a diéta szigorúbb betartása sokszor eredményesebbé teszi a gyógyítást. Ha a nyálkaelválasztás igen nagyfokú és kiváltképpen, ha a gyomorhurut a gyomorfal izomrétegének befolyásolása útján a gyomor mozgató működését is rontja, reggelente alkálival vagy mészvíz hozzátételével végzett gyomormosás igen ajánlatos. A kerek gyomorfekély. Ulcus ventriculi. Kerek gyomorfekély (ulcus ventriculi pepticum s. rotundum s. perforans) oly betegség, melyben a gyomor nyálkahártyáján jellemző módon kísebb-nagyobb fekély támad, mely többé-kevésbbé mélyen terjed a gyomor falába és amely jellemző módon idülten folyik le. Tünettan. A gyomorfekély néha szinte tünetnélküli. A boncolás elég gyakran derít ki fekélyt oly egyén gyomrában, aki soha jelentékenyebb gyomorzavarban nem szenvedett. Nem túlságosan ritka az sem, hogy a gyomorfekély valamely súlyos szövődménye (vérhányás, átfúródás) az addig lappangó vagy majdnem tünetnélküli fekélynek (csekély gyomorégés) első tünete. Rendszerint azonban az étkezéssel járó kellemetlenség jelentkezik először. Ételfelvétel után hosszabb-rövidebb idő múlva gyomornyomás támad, vagy feszülési érzés, savanyú felböfögés, a gyomor tájékán égési érzés, azaz oly tünetek, amilyeneket sok más gyomorbajban is észlelünk. Jellemzővé ezek akkor válnak, ha kivált szilárdabb, illetve túlhideg vagy túlmeleg étel felvétele után, néha azonnal, többnyire azonban csak mintegy egy órával később a gyomortájékon erős, görcsösy égető, szúró fájás jelentkezik, mely kisugározhat a has felső részébe, a hátba, a mellkasba. Nagyon jellemző az étkezés után 1—2 órával, de a néha hosszabb idő után vagy éjszaka hirtelen beköszöntő igen erős gyomorgörcs is (gastralgia), mely néhány percig, de néha több óráig is elhúzódhat és néha erős émelygéssel, sokszor anélkül hányásingerrel vagy hányással is jár. A hányadék legtöbbször igen savanyú, többnyire a felvett és részbeni már megemésztett ételből, gyakran azonban csak tiszta gyomornedvből áll
