Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Az emésztőrendszer betegségei - Engel Károly dr.: A gyomor betegségei
384 súlyosabb a beteg állapota (csillapíthatatlan hányás, bódultság), kivált ha a folyamat a bélre is átterjed, de még ilyenkor is többnyire gyorsan következik be a gyógyulás. A gyomorhurut csak a csecsemőkre, talán néha egyébként súlyos betegre, vesebajosra veszedelmes betegség. Gyógyítás. Mindenekelőtt beszüntetünk minden táplálékfelvételt, esetleg a kínzó szomjúság ellenére az italfelvételt is. Ha a beteg szétesésben levő, boruló táplálékot hányt és okunk van feltenni, hogy van még belőle a gyomorban, legcélszerűbb az alapos gyomormosás. Régente gyakran adtak hánytatót, ezt manapság már sokkal ritkábban alkalmazzuk és akkor is legfeljebb 1 centigramm apomorphinum hydrochloricum bőr alá fecskendezése jön szóba. Legenyhébb módja a hánytatásnak miagy mennyiségű (1—IV2 liter) meleg víz megivása, esetleg a garatnak tollal vagy ujjal való izgatása. Ha csak legkevésbbé is fel kell tennünk azt, ami a legtöbbször be is következik, hogy bomló anyag került a bélbe is, hashajtót adunk: jókora pohár keserűvizet. Esetleges hasmenést ne állítsunk el túlságosan korán. Súlyosabb szubjektív tünetek mellett fektessük le a beteget, tétessünk a gyomortájékra hűvös vagy felmelegedő Priessnitz-borítást. Legfontosabb a legszigorúbb diéta. Ha lehetséges, éheztessük a beteget 1—2 napig, ez idő alatt csak egy- egy korty jeges vagy szénsavas vizet, jégbehütött teát, jéglabdacsot adjunk. Ezután is 1—2 napig csak híg ételt engedünk meg, üres levest, teát, nyálkás levest, teába áztatott kétszersültet. Ha a beteg az első kellemetlen tünetek elmúlása után azonnal közönséges ételrendre tér át, gyakran heteken keresztül elhúzódik a gyomorhurut. Orvosszerek közül natrium bicarbonicum késhegyenként vagy oldatban, máskor kivált elhúzódó étvágytalanság ellen 15—20 csepp híg sósav adása V2 pohár vízben étkezés közben vagy valamilyen keserű tinktura adása étkezés előtt bizonyul hasznosnak. Ritkán oly erős a fájás, hogy azt ópiummal vagy morfiummal kelljen csillapítani. Az idősült gyomorhurut. Gastritis chronica. Tünettan. Lassan, szinte észrevétlenül fokozódik a gyomoremésztés zavara. A beteg elveszti étvágyát vagy csak bizonyos, ingerlő ételre vágyódik. Étkezés után gyomornyomás, teltségi érzés mutatkozik, gyakran böjögés, nyálfolyás, émelygés, hányási inger és hányás következik be. Legismertebb az alkoholos eredetű gyomorhurutban szenvedőknek éhgyomorra mutatkozó reggeli hányása (vomitus matutinus potatorum), melyről azonban mindjárt e helyen