Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Az emésztőrendszer betegségei - Ángyán János dr.: A nyelőcső betegségei
377 2. Divertikulum a nyelőcső középső részén. Tünetet alig okoz, egyrészt mert kicsiny, másrészt mert tengelye felfelé irányított és így a falat nem akad meg benne. Elég gyakran okoz azonban átfúródást. A divertikulum külső fala megbetegedett sajtos vagy hegesedő hörgő körülötti miriggyel vagy lobos zsugorodó szövettel függ össze. Ez a kórboncolási lelet utal keletkezési módjára: a lobos szövet heges zsugorodása vongálja ki a nyelőcső falát, ezért hívják az ilyen divertikulumot trakciősnak. 3. A nyelőcső alsó részének divertikuluma. A fejlődés módja szerint lehetnek e helyen trakciós és pulziós divertikulumok. Legtöbbször szűkület fölött fejlődnek. Tüneteik, amennyiben bizonyos nagyságot elértek, a nyaki divertikulumok tüneteihez teljesen hasonlóak. A nyelőcső rákja. Carcinoma oesophagi. Tünetek. Elsődleges rák a nyelőcsőben is előfordul. Már korán, amikor még a rák nem okoz általános tüneteket, jelentkezik az állandóan fokozódó nyelési zavar (dysphagia). A nyelés nehézsége rákényszeríti a beteget, hogy igen elaprózza a falatot, emiatt sokáig rág, kis kortyokat nyel. Néha ez a tünet feltűnően megjavul. Feltehető, hogy a betegség kezdetén a nyelőcső görcse jelentékenyen fokozza a szűkületet. Kivételesen hiányzik a nyelészavar. így egy esetünkben a nyelés lehetetlensége a hatalmasan kifekélyesedett rákos daganat mellett csak az átfúródás és az ezt követő hevenyés nyelőcső körüli gyulladás tüneteként jelentkezett. A daganat szűkíti a nyelőcső lumenét, a táplálék felvétele közben vagy azután regurgitál az emésztetlen nyelőcsőtartalom. Fájást a beteg a szegycsont mögött jelez, amely a hátba, vállba kisugárzó. Az étvágy rendszerint még jó, de a diszfágia akadályozza a táplálkozást. Az elégtelen táplálkozás következtében aztán csakhamar soványodik a beteg. Kórtan és kórboncolás. A nyelőcső rákja nem ritka betegség. Férfiakon inkább támad. Legtöbbször a nyelőcső alsó részén, köz- vetetlenül a kardia felett fejlődik. Gyakoribb helyek még a nyelőcső kezdeti része és a légzőcső bifurkációjánál levő fiziológiai szűkület. Leggyakoribb a bolyhos alak. Előfordul még a lágy infiltráló és kifekéiyesedő rák, végül a hegesedő rák. A daganat nem a nyelőcső hosszában terjed tovább, hanem inkább széliében és