Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Az emésztőrendszer betegségei - Ángyán János dr.: A nyelőcső betegségei
371 esetekben a fekély szélén tátongó artériát találtak. Az észlelt esetek legnagyobb részében pilorusszükületet okozó gyomorfekélye volt a betegnek; ilyenkor a gyomor felső része és a kardia tátong, a gyakori hányás és regurgitáció emésztő savanyú gyomornedvet juttat fel a nyelőcsőbe. Bizonyos, hogy a fekély fejlődésében egyik tényező a gyomornedv emésztő hatása, de ahhoz, hogy a gyomornedv a nyálkahártyára ezt a hatását kifejthesse, még egyéb körülmény is szükséges, amelyet még biztosan nem ismerünk ( 1. az ulcus ventriculi fejezetében). Kórlefolyás lehet előrehaladó természetű, az ilyen fekély átfúródhat a mediasztinumba, a mellhártya űrébe, a szívburokba, a szívbe, az aortába és a hasürbe, vérzés útján halált okozhat, össze- Húzódó forradással gyógyulva szerves szűkületet okoz, amely felett a nyelőcső kitágul. Kórjelzés. Eddig a legtöbb esetben csak boncoláskor ismerték fel. Máskor visszamenőleg a heges szűkületből diagnosztizálták. A diagnózis az élőben biztonsággal csak a nyelőcsőtükörrel lehetséges. Szűkületkor minden esetben gondolnunk kell ulkuszos eredetre is, ha nem tudunk olyan más kórelőzményi adatot, amely a szűkület okát magyarázhatná. Gyógyítás. Lehet belorvosi s akkor a gyomorfekély gyógyításában követett elvek szerint iogunk eljárni, — vagy lehet sebészeti. Legtöbbször az ugyanakkor meglevő gyomorfekély vagy ennek következménye a pilorusszűkület, a homokóragyomor fogják a gyógyítás irányát megszabni. A nyelőcső szűkülete. Stenosis oesophagi. A nyelőcső szűkületét külső összenyomás (compressio), vagy belső eltömődés (obturatio) is okozhatja, azonban szorosabb értelemben véve szűkületről akkor szólunk, ha ez a nyelőcső falának megbetegedéséből származott. Strikturának csak azt a szűkülést mondjuk, amely lobos kötőszövet forradásos zsugorodásából eredt. Tünetek. Ha a leggyakoribb okból, a lúgmérgezésből fejlődő szűkület tüneteit vizsgáljuk, azt látjuk, hogy néhány héttel a heve7 nyés, lobos tünetek javulása után, amikor a beteg már folyékony vagy pépes, sőt néha szilárd táplálékot is le tudott nyelni, a nyelés ismét nehéz lesz. Előbb csak a szilárd táplálék nyelése akadályozott. a beteg keveset vesz az ételből a szájba, sokáig rág, bő nyá- ladzással felhígítja a falatot és úgy próbálja lenyelni, erőlködve, fejét különböző irányba hajtva és forgatva. Néha még így is nyelés közben hirtelen kellemetlen nyomás, fulladás érzése támad, öklen24*