Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Az emésztőrendszer betegségei - Ángyán János dr.: A torok betegségei
353 kriptákkal, lakunákkal; a nyelv gyökén és a hátulsó gairatfalon ülő telepek kriptáiba nyálmirigyecskék kivezető csövei szájadzanak, a garatmandola kriptáiba ilyen mirigyek kivezető csövei nem nyílnak és ennek az öblítő váladéknak a hiánya folytán képződhetnek a garatmandola kriptáiban pusztuló sejt- anyag-törmelékből és baktériumokból álló dugaszok, amelyek néha mészsók kiválása folytán megkövesednek (amygdalolith). A száj, a garat lapos hámja addig, amíg valamely ártalom életképességében meg nem károsította vagy fotytonosságában meg nem szakította, a mikroorganizmusokat nem bocsátja át. Ilyen hámréteg a mandolát is fedi, kriptáit és lakunáit kibéleli, de ezt a hámréteget áttörik az alatta levő adenoid szövetből kivándorló limfociták. A szájgarat nyiroktelepei a száj ürege felé zártak; a nyirokkeringés iránya innen az állkapocs mögötti, valamint a nyelvcsont és a paizsporc közötti és a v. jugularis interna >éfs a v. facialis communis összefolyásánál fekvő nyirokmirigyek (lgl. jugulares sup.) felé irányul. A szájgaratüreg és a mirigyes nyiroktelepek között a védő hámrétegen átvándorló limfociták a közvetítők, amelyek baktériumot és egyéb testes elemet vesznek fel protoplazmájukba és ezen az úton elősegíthetik kórokozó mikroorganizmusok bejutását is a mandola szövetébe. (L. a torokgyulladás kóroktanát.) A torok nyirokszövet-gyűrűje egyes egyénekben túlburjánzó; az ilyeneken rendesen az egész nyirokszövetrendszerben mindenütt megtaláljuk ezt a sajátosságot (status lymphaticus). A gyermektorok adenoid szövetének túl- növekedése (hypertrophia tonsillarum, vegetationes adenoideae) néha olyan fokú, hogy daganat módjára szűkíti a szájgaratüreget és a légzést, a beszédet, a nyelést akadályozza. Az Eustach-kürt nyílásának elzárása útján hallászavart okoz. A tapasztalat azt tanítja, hogy az ilyen egyén gyakran szenved torokgyulladásban, náthában. Torokgyulladás. Mandolagyulladás. Angina. Tonsillitis acuta. Az angina a torok nyirokszövet-gyűrüjének gyulladásával járó betegség, amely legtöbbször általános fertőző betegség tüneteivel folyik le. Az angina szó tulajdonképpen szűkületet, orvosi értelemben fullasztó bajt (angere = szűkíteni) jelent. Tünetek. Prodrómaként általános tünetek: láz, fejfájás, fáradtság és gyengeségérzés, étvágytalanság jelentkezhetnek. Legtöbbször ilyenkor már érzi a beteg a torkában az égő, kaparó fájást és emiatt a nyelése megnehezített. A torokban a nyálkahártya lobosan piros és duzzadt. Sokszor nincs is ilyen prodrómás szak, vagy tünetei panaszra nem indítanak, de borzongással vagy hidegrázással kezdődik a baj, a hőmérséklet hirtelen 39—40°-ra emelkedik. A helyi elváltozás különböző formában jelentkezhet: 1. Angina catarrhalis. A mandolák duzzadtak, pirosak, nyálkahártyájuk alatt különálló halványsárga follikulusok tűnnek át. 2. Angina lacunaris, a. follicularis. A piros és duzzadt mandola felületén 2—3 vagy több sárgásfehér foltocska látható, olyan a mandola, mintha megspékelték volna; ezek apró gennydugaszok a mám Belorvostan tankönyve. I. 3. kiadás. 23
