Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
IV vérzéses diatézisek ismerete fejlődött, a vérbajok gyógyításában pedig a májterápia jelent nagy haladást. Részletesebben ismertettük a belső elválasztás zavarából támadó betegségeket, pl. a hipo- fizisdaganatok okozta különböző kórképeket. A májbajok közül a sárgaság keletkezéséről, az icterus simplex-ről, a májszifilis-ről szóló fejezetet kellett alaposan átdolgozni, az epehólyag Röntgen- vizsgálatát is kellett ismertetni. A légzőszervek betegségei közül különösein az asztma és a tüdőgiimőkór fejezetét kellett bővíteni és külön fejezet jutott a tiidőszifüis-nek. Ugyancsak külön fejezetben tárgyaltuk az ereknek szifdis-ét, az arteriitist és kiegészítettük ezt a részt a vénák betegségeinek ismertetésével. A vesebajok tárgyalásakor a ma már általánosan elfogadott beosztást követtük. Az idegrendszer betegségeinek Jendrassik irta fejezetei közül az általános bevezetés átdolgozását és a liquor-diagnosztiká-vÁ való bővítését Csiky József végezte el, a fertőzésből és mérgezésből származó idegbajok és az agyvelőbajok fejezetét Ángyán János, az általános idegbajokét és a zsigeri üdiegrendszer betegségeit pedig e sorok Írója dolgozta át. Uj fejezetben tárgyaljuk az enkephalitis epidemica-t. A mérgezések fejezetét a veronai-, az anyarozs- és a chininmérgezés ismertetésével egészítettük ki, a belorvostan gyógyító eljárásai közé pedig a haladást jelentő újabb módszereket is felvettük. Az ábrák közül a Röntgen-képeket mind újakkal cseréltük ki, s ezeket táblákon közöljük, ugyancsak így a fontosabb vérképeket is. E kiadásban is megtartottuk a Jendrassik ajánlotta fonetikai írásmódot. Bár ezt nem fogadták el általánosan, mégis sokan közeledtek ahhoz. Azért is tartottuk magunkat ehhez az Írásmódhoz, mert ha ettől eltérünk, lehetetlen meghatározni azt, hogy mely szavak Írandók fonetikai módon azért, mert „közkeletűek“. Budapest, 1929 május 18. Herzog Ferenc.
