Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)

IV vérzéses diatézisek ismerete fejlődött, a vérbajok gyógyításában pedig a májterápia jelent nagy haladást. Részletesebben ismertet­tük a belső elválasztás zavarából támadó betegségeket, pl. a hipo- fizisdaganatok okozta különböző kórképeket. A májbajok közül a sárgaság keletkezéséről, az icterus simplex-ről, a májszifilis-ről szóló fejezetet kellett alaposan átdolgozni, az epehólyag Röntgen- vizsgálatát is kellett ismertetni. A légzőszervek betegségei közül különösein az asztma és a tüdőgiimőkór fejezetét kellett bővíteni és külön fejezet jutott a tiidőszifüis-nek. Ugyancsak külön fejezetben tárgyaltuk az ereknek szifdis-ét, az arteriitist és kiegészítettük ezt a részt a vénák betegségeinek ismertetésével. A vesebajok tárgya­lásakor a ma már általánosan elfogadott beosztást követtük. Az idegrendszer betegségeinek Jendrassik irta fejezetei közül az általános bevezetés átdolgozását és a liquor-diagnosztiká-vÁ való bővítését Csiky József végezte el, a fertőzésből és mérgezés­ből származó idegbajok és az agyvelőbajok fejezetét Ángyán János, az általános idegbajokét és a zsigeri üdiegrendszer betegsé­geit pedig e sorok Írója dolgozta át. Uj fejezetben tárgyaljuk az enkephalitis epidemica-t. A mérgezések fejezetét a veronai-, az anyarozs- és a chininmérgezés ismertetésével egészítettük ki, a belorvostan gyógyító eljárásai közé pedig a haladást jelentő újabb módszereket is felvettük. Az ábrák közül a Röntgen-képeket mind újakkal cseréltük ki, s ezeket táblákon közöljük, ugyancsak így a fontosabb vérképeket is. E kiadásban is megtartottuk a Jendrassik ajánlotta foneti­kai írásmódot. Bár ezt nem fogadták el általánosan, mégis sokan közeledtek ahhoz. Azért is tartottuk magunkat ehhez az Írásmód­hoz, mert ha ettől eltérünk, lehetetlen meghatározni azt, hogy mely szavak Írandók fonetikai módon azért, mert „közkeletűek“. Budapest, 1929 május 18. Herzog Ferenc.

Next

/
Thumbnails
Contents