Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Engel Károly dr.: A mozgási szervek betegségei
275 Kóroktan. Ezen izületi csúzok különféle kórokból származnak, bár valamennyinek közös tulajdonsága, hogy ugyanannak az oknak; amely az emberek egyrészén kiváltja ezeket a súlyos bajokat, mások büntetlenül tehetik ki magukat. Ez a körülmény ugyan más bajokra is illák, de alig tűnik annyira szembe, mint éppen a lassú izületi csúzok kortanában. Ezt a tényezőt nagyon kiemeli még az, hogy igen sokszor nemcsak egyes egyének, hanem családok több tagjának diszpozicióját találjuk. De ezt a diszpozíciót nem tekinthetjük egyszerűen az Ízületek gyengeségeként, itt is, úgy mint a fertőző betegségek tanúsítják, a különféle kóresetek külön diszpozicióját kell felvennünk. így történik meg, hogy egyik-másik a sok ezer gümőkóros és szifilises beteg közül izületi bajt kap vagy mérgezési köszvényt. Ami a tétlenségi izületi csúzt illeti, ennek kóroka már a tüneti tárgyalásból kiderül, alighanem hozzájárul ehhez az általános tétlenség, talán néha valamely helyi trauma. Míg az e fejezetbe tartozó többi csoport kóroktanában inkább a gyulladás szerepel, az eltorzító csúzéban elsősorban az Ízület de generálásának van jelentősége, e tekintetben tehát rokonságban van az idegrendszer betegségeiben keletkező arthropathiákkal. Az eltorzító csúz általában a középső, gyakrabban az elő- haladottabb életkorban fordul elő, a malum coxae senile az aggkorban. De nem hiányzik ez a kóralak a gyermekkorban sem (a csípő ilyesfajta gyermekkori betegségét Perthes irta le), a kórkép ezekben az esetekben is teljesen hasonlít a felnőttekéhez, bár egyes szerzők még nyirokmirigy- és lépduzzanatot is Írtak le az izületi változások mellett (Still-féle betegség). Tekintve, hogy a nyirokmirigyek duzzanata a gyermekkorban milyen gyakori, valószínű, hogy a két tünetcsoport találkozása sokszor csak a véletlen játéka. A deformáló csúznak kóroktanában kétségtelenül szerepe jut a nedves lakásnak, a nem alápincézett hálószobának. Hányán lesznek nyomorékjai annak, hogy pár hónapig ilyen lakásban éltek. Sok ember megszokva a saját lakását, csak akkor gondol arra, hogy az nem száraz, ha a falakon foltokat lát s nem veszi nedvesnek azt a szobát, amelyben a fénymázas cipő megpenészedik. A nedves lakásban a szegényebb néposztály lakik, innen származik az arthritis pauperum elnevezés, ellentétben a divitum-mai, a gazdagok köszvényével. Teljesen alaptalan az a nézet, amely az eltorzító csúzt fertőző bajnak tekinti. Kórboncolás. A betegség lényege a sávos és rostos tokszalag idősült lobosodása, a deformáló csúzban inkább a degenerálás van 18*
