Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Engel Károly dr.: A mozgási szervek betegségei
274 hez tartozó izmok elgyengültek s elvékonyodtak. Az Ízületek eltorzulását s használhatatlanná válásukat sokszor nagyban fokozza a iszalagok zsugorodása, a porcogó lekopása, az izületi fej sorvadása. Valószínűleg ugyanezen kóralakba tartozik két kissé eltérő kórkép. Az egyik az ujjak végső Ízületei mellett kétoldalt keletkező egészen kis csomók alakjában nyilvánul, ezeket Heberden-csomónak szokás nevezni,, keletkezésük néha fájdalmatlan, néha egyideig fájdalmas. Általában jó természetű ez a kóralak, mert a folyamat erre szokott korlátozódni s az illetők szabad mozgásukat megtartják, sőt sokszor hosszú életet érnek el. A másik kórképben a kéz- és lábujjak, a könyök és a térd épen maradnak, ellenben a betegség a gerincoszlop apró Ízületeiben, valamint a végtagokat a törzshöz kötő Ízületekben van. (Spondylose rhizomélique, P. Marie.) Anatómiai lényege a gerincoszlop kis Ízületeinek teljes elcsontosodásához és így ankilózishoz vezető gyulladása (Spondylitis ankylopoetica). Míg az előbbi inkább nőn a klimaxban mutatkozik, ez inkább férfin jelenik meg. Ha inkább a csigolyatesteket csonthidak, csontkapcsok alakjában összekötő csontburjánzásról van szó, úgy spondylitis deformansról szólunk. (L. IX. tábla 1. ábra.) Ilyenkor a beteg gerincoszlopa megmered, hajlékonyságát teljesen elveszti, a beteg kissé görbült háttal tartja magát, feje is rögzítve van, mert nyaki gerincoszlopa szintén össze van forrva; amellett két karja teste mellett lelóg, de vállizületében nem emelhető fel s alsó végtagjai a combizület ankilózisa miatt mozdíthatat™ lanok. Amíg az ilyen beteg járni tud, alsó végtagjait csak térd- izületében mozgatja, emiatt sajátságos apró lépésekre szorítkozik. Ha a combizület behajlított helyzetben van rögzítve, a beteg nem tudja alsó végtagjait ágyában kiegyenesíteni. A hátán fekvő beteg ilyen módon annyira meg van merevítve, hogyha combcsontjait térde fölött megfogva, azokat lenyomjuk, kétkarú emeltyű módjára melle, feje felemelkedik, miközben keresztcsontja szolgál tengelyként. Az ilyen betegnek eleinte elég sok, később rendszerint kevés fájdalma van, ankilózisos Ízületére rátámaszkodhat. Az izmok ebben a kóralakban is elsatnyulnak, a szalagok zsugorodnak, de a többi Ízület rendszerint ép marad. Természetesen a kóralak nem mindig ilyen teljes, néha ideges jelenségek is csatlakoznak a kórképhez, gyökérfájdalmak, érzészavarok, izomsorvadás, fokozott ínreflexek. Ez utóbbi azonban minden csúzban igen gyakori. Az életet mindezek a kóralakok nem igen fenyegetik, élet- fontosságú szervek megbetegedése, nevezetesen endokarditisz, nem tartozik e betegség szövődéseihez, de a mellkas merevsége miatt a betegség előrehaladott stádiumában kardiális pangás bekövetkezhet.
