Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Engel Károly dr.: A mozgási szervek betegségei
267 nek kombinálódása okozza. Igaz ugyan,, hogy az ilyen eredetű mitralis-elégtelenség, de más billentyübaj is a legtöbb esetben köny- nyen és jól kompenzálódik s a beteg évtizedekig is alig sejti baját, de részben újabb endokarditiszes recidivák (rohamok), részben az előhaladó életkorral társuló arterioszklerózisos elváltozások hatása alatt, de mindezek nélkül is, kivált ha a szív izomzata is szenvedett a betegség folytán, később mégis mutatkoznak a szív elégtelenségének (billentyűelváltozás) tünetei. Előfordul persze, sajnos, elég ritkán, hogy az endokardlitisz billentyüelváltozás nélkül is meggyógyul (endocarditis parietalis); gyakoribb, hogy az izületi elváltozással a szívmegbetegedés tünetei mindjárt súlyos, esetleg halált okozó fokot érnek el. A szívmegbetegedés gyakorisága miatt minden izületi gyulladás kórjóslatát kezdetben komolynak kell mondanunk. A kórjelzés rendszerint könnyű. A gyulladásnak típusosán, sorozatosan új és új Ízületekben, lázzal járó megjelenése önmagában megadja a kórjelzést. Egy Ízületre, mint már mondottuk, ritkán korlátozódik a reumás poliartritisz; az ilyen esetben inkább a tuber- kulózisos, a kankós, az oszteomielitiszes eredetű gyulladás a valószínű, kankós izületi gyulladásra jellemző a hatalmas periartiku- láris duzzanat. A szifilis másodlagos, de néha későbbi időszakában mutatkozó, több ízületre kiterjedő teljesen hasonló gyulladástól néha nehéz az elkülönítés, ez is teljesen hasonló lázzal járhat. Eldöntheti a kórjelzést a Wassermann-rekció pozitív volta, teljes biztonsággal azonban csak az dönt, ha a szalicilkúra hatástalan, ellenben prompt hatású a szifilisellenes kúra. Legnehezebb elkülöníteni a kivált mindjárt kezdettől fogva nagy lázzal, súlyos általános tünetekkel járó szepszises betegségektől; gyakran csak a kórlefolyás dönti el a kórjelzést. A köszvényes izületi lobbal ezt a betegséget alig lehet összetéveszteni. Gyógyítás. A beteget lehetőleg egyenletes hőmérsékű, légjárástól védett, de jól szellőztethető szobában kell tartanunk. A már említett erős izzadás miatt a fehérnemű többször és könnyen való cseréléséről gondoskodnunk kell, legjobb, ha a beteget csupán két lepedő közé tesszük. A fájdalmas végtagot gondosan alátámasztjuk, sőt ha kell, rögzítő kötést is teszünk reá. A jégzacskót ma már alig használjuk, a fájdalmat állott vizes borítás rendszerint jobban csillapítja. Gyakran enyhít a fájdalmas Ízületnek gyapotba való takarása, máskor meleg borítást dicsér a beteg. A sokizületi gyulladás ellen hatásos szerek a szalicilsav készítményei. Ez az orvosság a legtöbb esetben oly gyorsan és jól hat, hogy a szerzők egyrésze fajlagos gyógyító hatásról beszél és ha az adott esetben a szalicilkészítmény nem hat, a kórjelzésben
