Jellachich István: Törvényszéki orvostan. Jogászok számára (Budapest)
II. Anyagi rész - A) Élettani és boncztani előismeretek
22 A sejtek képesek mozogni, nőni, szaporodni és táplálkozni, tehát olyan életműködéseket végeznek, mint a magasabb rendű élőlények. A sejtek részei : a kocsonyaszerü összeállású sejttest (protoplazma), mag, magocska és sejtburok. A sejtek alakja vagy gömbölyded, vagy korongidomú hengeres, lapos, kúpalakú, csillagalakú, kehelyalakú stb. A sejtek természetökre nézve vérsejtek, csontsejtek, porcz- sejtek, kötőszöveti s izomsejtek, idegsejtek, hámsejtek stb. 1. ábra. — A sejt mintája, a sejtburok; b sejtmag; c sejtmagocska; d sejttest. A szövetek sejtekből állnak, csakhogy a sejteket még össze is köti valamely anyag: a sejtközötti állomány, ezen állomány lehet folyékony, mint pl. a vérnedv, vagy lágy és szilárd. Azon szövetek közé, melyeknél a sejtközötti anyag vagy állomány lágy, vagy szilárd tartoznak: az izomszövet, az idegszövet, a mirigyszövet, kötőszövetek. A folyékony sejtközti anyaggal ellátott szövetek : a vér, a nyirok és a tápnya. A következőkben az emberi testet az egyes szövetek és az általuk képezett szervek szerint fogjuk leirni. a mennyire szükségesnek látjuk, a szervek működésének tárgyalásába is belebocsátkozunk. Csonttan. Az emberi testnek támaszát a csontváz (skeleton) képezi. A csontok a test súlyának körülbelül Yg-od részét teszik, súlyuk átlag 5—6 kilogramm. A csontok körülvesznek és igy megvédenék bizonyos életfontosságú szerveket a külső behatások ellen, igy a koponyacsontok az agyat, a mellkas csontjai a
