Jellachich István: Törvényszéki orvostan. Jogászok számára (Budapest)
II. Anyagi rész - A) Élettani és boncztani előismeretek
28 — szivet, tüdőket, a medenczecsontok az ivarszerveket stb. Az emberi csontvázat képező csontok száma 233. A csontok alakjuk szerint felosztatnak hosszú, vagy hengeres, lapos vagy széles, és rövid vagy sokszögű csontokra. A hosszú csontok középrészét testnek (corpus, diaphysis) végső részeit izvégeknek (epiphysis) nevezzük. Ezen csontok középrésze tartalmazza a csontvelőt, a végső részek pedig szivacsos állományúak, ilyen a felkarcsont, a czombcsont. A hosszú csontok szövettani szerkezete a következő : ha hosszmetszetet készítünk belőlük és mikroskóppal nézzük, vékony csatornákat, az u. n. Havers-féle csatornákat látjuk, melyek oldalágaik által hálózatot képeznek és véredényeket tartalmaznak. A Havers-féle csatornákat körülveszi a csont alapállománya, mely szénsavas és phosphorsavas meszet tartalmaz, és a melyben kis hézagok (csonttestecskék) vannak, melyek kissé laposak és finom hajszálcsövecskék utján egymással közlekednek. A hajszálcsövecskék részint a Havers-féle csatornákban, részint a csontok szabad felületén végződnek. A csont- lyukacskákban vannak a csontsejtek, melyek lencse és orsó alakúak. A lapos csontok külső és belső részét egynemübb csontszövet, a kéregállomány (külső és belső lemez) képezi, e kettő között pedig a szivacsos összeállású csontbél (diploe) foglal helyet, — A koponyacsontok belső lemezét üveglemeznek (la2. ábra. — A csont hosszanti küszörülete 250-szer nagyítva. - M Havers- féle csatornák, c csonttestecskék.
