Janny Gyula (szerk.): Dr. Balassa János összegyüjtött kisebb művei - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 25. (Budapest, 1875)
1851 - 5. Az ütérdagokról (aneurysmata)
56 V. Az ütérdagokról (aneurysmata). ej A végtagokon székelő ütérdagok maguk is az álta- lok előidézett üszkösödés által megtámadtatván, az ütér iitérlob folytán eldugul. Kóresetünkben az épen vázolt kórjóslat minden árnyoldala visszatükröződik, anélkül hogy egyik vagy másik kedvező kimeneteli mód felvételére támpontunk volna. — Ezen ökölnyi ütérdag nemcsak a környező szöveteket és szerveket tolja ki helyükből, hanem működési zavarokat s kóros érzéseket is okoz. — Általa a szegy- kulcs-csecsizom félretolatik és kifeszittetik, a nyakpólya jelentékenyen kinynjtatik, a külső torkolati visszér pedig szétlapittatik. A bolyg- s együttérzideg által ellátott szervek kóros nyilvánulásaiból következtethetünk arra, mily mérvű nyomást és vongálást gyakorol ezen ütérdag az említett idegekre. A bolygidegre történő nyomás okozza a betegnél: a száraz köhécselést, rekedtséget, mellszorulást, szívdobogást, hányást stb. míg az együttérzideg nyomásának tulajdonítandó a beteg hiányos tengélete és senyves állapota. — Ezenkivül ezen ütérdag a belső torkolati visszérre is jelentékeny nyomást gyakorol, mi által a vérnek az agytól visszafolyását meggátolván, a beteg gyakori szédülését és kábultságát okozza. Hogy betegünknél az ütérdag nem csekély mérvű káros hatást gyakorol ösz- szervezetére, eléggé kiviláglik gyarló testalkatából, mely nem csupán az említett szervek működési zavara által, hanem az által is okoztatik, hogy az íitérdagban lerakodott rostonya-alvadékok a vér rovására történvén, ez által a test leglényegesb élettényezőjétől megfosztatott s tengéleti folyamában tényleg visszamaradást szenvedett. Itt tehát a bajok egész sorozatát észleljük s bár hova tekintünk is, mindenütt az általunk tárgyalt ütérdagnak csak káros hatásai tűnnek elonkbe.
