Janny Gyula (szerk.): Dr. Balassa János összegyüjtött kisebb művei - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 25. (Budapest, 1875)
1851 - 5. Az ütérdagokról (aneurysmata)
42 V. Az ütérdagokról (aneurysmata). ran tesz említést mindkét irányban elkövetett ilynemű tévedésekről, úgy hogy ezek után minden orvosnak be kell látnia, mily nagy fontossággal bir különösen e téren a kórisme szigorú megállapítása. De gyógyeljárási szempontból is felette fontos ránk nézve a jelen eset, mert elég világosan arról győz meg, hogy a sebész alapos boncztani ismeretek nélkül nem mozoghat szabadon, minthogy kénytelen volna ily betegeket vagy a vak véletlenre bízni, vagy, ha a mű- tevésre elég vakmerőséggel bir, azokat a legnagyobb veszélynek kitenni. Hogy tehát esetünkben a kórismét észszerűen megállapíthassuk, szükséges, hogy itt is úgy mint mindenütt, a kórtüneteket helyesen felfogjuk s értelmezzük. Mi itt a nyak bal oldalán csaknem ökölnyi dagot látunk, mely a fülgombától kezdve rézsút mellfelé az állkapocsszöglet alá nyúlik, lefelé a légcső kezdetéig ér, hátfelé a halántékcsont csecsnyujtványa alá terjed. A dag mellül s alul gömbölydeden határolt, míg fenn s hátul a feszült bőnye alatt észrevétlenül elvész; egészben véve gömbölyű, habár egyenetlen felületű, különösen hátsó részében, hol néhány emelkedést s mélyedést mutat. A szegykulcs- psecsizom irányának megfelelőleg egy csatornaszerü barázda mintegy két félre osztja. Mindenütt erősen feszült, ruganyos, itt-ott ujjnyomásnak inkább, más keményebb tapintatú helyeken alig enged, hol egyszersmind erősebb nyomásra fájdalom támad. Ezenfelül a dag minden pontján a szív- s érveréssel egy időben történő lüktetést vehetünk észre, mely tisztábbá válik ujjnyomás alatt, legélénkebben azonban a dag mellső s alsó részletében érezhető. Lehetetlen e lüktetést fel nem ismerni, mellűiről hátfelé gyakorolt nyomásnál, valamint a dag hátsó felének érintése s oldala- gos ujjnyomásnál. A dag a fej-ér lenyomásakor teljesen összeesik, láthatólag kevésbbé feszül, a nyomás megszűnté-
