Janny Gyula (szerk.): Dr. Balassa János összegyüjtött kisebb művei - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 25. (Budapest, 1875)

1851 - 5. Az ütérdagokról (aneurysmata)

V. Az ütérdagokról (aneurysmata).

43

vei azonban ismét gyorsan megtelik. Megemlítésre méltó még, hogy a fej-ér a dag alatt vonul el, mely utóbbi helyéből ki nem mozdítható.

Kisérő kórtünetek gyanánt tekintendők: a gyakran fellépő szédelgés, mámor, rekedtség, száraz köhécselés, a gyakori légzési nehézségek, szívdobogás és reggelenkénti hányás.

A dag, a beteg állítása szerint, negyedfél év előtt magától támadt s mogyorónyi gürnő alakjában lépett fel az állkapocsszöglet alatt; időközönként feszültebbé vált, fájdalmat azonban soha sem okozott, sőt ujjnyomás alatt csaknem teljesen eltűnt. Betegünk állítólag már akkor lüktetést vett észre rajta. A dag csakhamar minden átmérőjében növekedett, szemlátomást azonban csak fél év óta nagyobbodott, midőn egyszersmind a fenn említett kisérő kórtünetek is felléptek. — Mily gyors fejlődésnek indult legutóbbi időben a dag, leginkább én magam ítélhetem meg, ki a beteget harmadfél hó előtt láttam, midőn a dag jelenlegi nagyságának csak 4/5-ével birt. Akkor mellső felén hallcsővel a szívösszehúzódással egyidejű fuvózörejt hallék, melyet jelenleg nem észlelhetni. — A beteg 18 éves, gyenge testalkatú, ivarszervei hiányos fejlődésről tanúskodnak; hószáma még nem jelenkezett, sápkór jellegét viseli magán, bőre petyhüdt s meglehetős jó étvágya daczára satnya.

Kórisme. A kórisme alapvonásai következő tünetekben gyökereznek: a dagnak a fej-ér fölötti fekvésében, annak minden irányban érezhető lüktetésében s azon fuvo- zörejben, melyet rajta még pár hó előtt egeszen tisztán esz- lelheték. A szív- s érveréssel egyidejű lüktetés, mely a dagnak minden pontján s minden irányban érezhető, arra mutat, hogy a kérdéses dag az üterrendszerrel közvetlen összeköttetésben áll. Helyzete a fej-ér, főleg a külső fej-ér s ágainak helyzetével tökéletesen megegyez. A dagnak göm-