Janny Gyula (szerk.): Dr. Balassa János összegyüjtött kisebb művei - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 25. (Budapest, 1875)

Emlékbeszéd Balassa János fölött

XXX

Emlékbeszed Balassa János fölött.

önálló inditványnyal a síkra ki nem szállott, tanácsadóul vagy vezérszerepre a haladás közmunkásai vagy az állam főnökei által egyaránt első sorban ő kerestetett meg, mire az országos közügyek érdekében vállalkozni, mint a haza jó polgára mindenkor kötelességének tartá.

A pestmegyei bizottságnak, a városi képviseletnek tagjává választatott, s mint a megyei egészségügyi bizottságnak egyik elnöke, a közegészségügy kezelésére s rendezésére javaslatot készített, melyben különösen a községorvosi rendszert s életbeléptetésének égető szükségét hangsúlyozta.

Egy az országos közegészségügynek korszerű rendezését 1868-ban sürgető felterjesztésnek 4 aláíróval ő állott élére s adá a lendületet egy miniszteri enquéte-nek, aminek eredménye országos közegészségügyi tanácsunk élet- beléptetése lett, melynek szervezésére s elnökségére a kormány által ismét Ő hivatott fel.

Vájjon meglepő-e? ha a tanár-minőségben oly jeles, a buvárlat terén oly kitűnő, az operateuri pályán oly páratlan, a hazai szakirodalom és közügyek körül oly buzgó, lelkes férfiú, kit hazája a polgárosodott külföld szilié előtt is büszkén nevezhetett sajátjának, végre nemcsak általános bizalommal, de fényes megtiszteltetésekkel is el Ion halmozva. A magyar tudományos akadémia tiszteletbeli tagjává választá, a király őt czímmel s renddel diszíté fel, s végre mint orvost magán bizalmával is megajándékozá.

Balassát azonban azon magas polczról, melyre mint tudós és szakférfiú önerejéből emelkedett, a reá ruházott bármily fényes kitüntetések, melyeknek több fényt ő maga