Janny Gyula (szerk.): Dr. Balassa János összegyüjtött kisebb művei - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 25. (Budapest, 1875)

Emlékbeszéd Balassa János fölött

XXVIII

Emlékbeszéd Balassa János fölött.

tanszékének betöltésére lett volna kiszemelve. Mind a két fényes megtiszteltetést elutasítá magától, bőségesen ragaszkodván hazájához s hona azon intézetéhez, mely jelentő- ségét egyedül neki köszönheté.

Magyar orvos-szakügyi irodalmunk mozgalma két irányban köszöni Balassának lendületét. Elsőben maga eala lelkes serkentője, a másikban az által, hogy a védelme alá s részvétébe ajánlott eszméknek erélyes felka- rolója s kivitelüknek hathatós és áldozatkész előmozdítója volt, kinek szeplőtlen neve s határtalan hitele a zsenge tudományos vállalatoknak legbiztosabb támasza vala; amit ő a szándék szilárdságának feltétele alatt soha meg nem tagadott.

így köszöné 1857-ben nagy részben neki keletkezését az „Orvosi hetilap“, szakirodalmunknak csaknem egy évtized után ismét első magyar közlönye. Balassa tudományos közlései, melyeket ezen szaklapunk megindításáig vagy egyletünk gyűlésein adott elő, vagy a bécsi szaklapoknak küldött be, ezentúl az „Orvosi hetilap“ hasábjait értékesíték.

így az ő szárnyai alatt alakult meg angol mintára a „magyar orvosi könykiadó-társulat,“ mely elnöklete alatt üdvös tevékenységet fejtett ki s virágzásnak indult.

A magyar orvosok és természetvizsgálók pozsonyi Xl-ik nagy-gyülésén, melynek egyik elnökévé választatott, 100 darab aranyat áldozott díjul a következő 3 év ideje alatt megjelenendő legjobb, s a tudományosság mértékét minden tekintetben megütő eredeti magyar orvosszaki munkának jutalmazására. *

* Idézzük saját szavait e tárgyban. „Nemzeti jólétünk és boldogulásunk egyik főtényezöjét a tudományban és ismeretekben való haladás és otthonosság képezik, melyek csupán ernyedetlen munka és ihlett szorgalomnak gyümölcsei.