Janny Gyula (szerk.): Dr. Balassa János összegyüjtött kisebb művei - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 25. (Budapest, 1875)
1851 - 5. Az ütérdagokról (aneurysmata)
V. Az ütérdagokról (aneurysmata). 71 többnyire külső okok folytán jönnek létre. Az ütérdagok ezen két alakja lényegesen különbözik egymástól, miért szükséges, hogy az eddig előadottakat a sérülési titérdagok gyakorlatilag fontos oldalának megvilágításával kiegészítsük. Előbb azonban még néhány szóval említsük fel az önkénytes titérdagok azon, állítólag nem ritkán fellépő alakját, mely szabatos vizsgálatok alapján csak újabb időben lett ismeretessé s mely az iitérburkok elszakadása foly- tán létesülvén, az angol sebészek által an. dissecting (szétválasztó ütérdagnak) neveztetett. Keletkezésének módja a következő, A belső edényburkok önkénytes megrepedése után a véráram a külső burkot nagyobb kiterjedésben a belsőtől leválasztván, egyúttal fölemeli. Az ily módon létrejött titérdagok három alakra vihetők vissza. I. Az elszakás, mint az ütérfalzat gyengéd alkotásának s az ütér ezzel többnyire együtt járó szűk voltának, vagy vértorlódás s túlságos vérfesz következménye. II. Az elszakadás, mint az ütérfalzat kóros elváltozásának következménye. Ez utóbbi állhat: a) a külburok idült lobjában s azon körülményben, hogy az a belburoktól könnyen leválasztható. A hüdött ruganyos réteg ekként külső támaszától megfősztatván, lehető legnagyobb kitágulása után elszakad s főleg annál előbb, minél törékenyebbé lett az egyén előhaladt kora miatt. Az an. dissecting ezen alakja mellett, mely csak a függéren szokott előfordulni, egyúttal a bal szívgyomor túltengése s activ kitágulása is jelen van. b) A szétválasztó ütérdag támadására okul szolgáló második kórállapot az ütér falzatának atheromatosus elváltozása. A kitágult ütér belső burkai kóros törékenységük folytán megrepednek s az így támadt nyíláson a nagy erővel kiömlő vér a vastag, kérges, ellentálló kíilburkot leválasztja, habár koránsem oly nagy kiterjedésben, mint
