Janny Gyula (szerk.): Dr. Balassa János összegyüjtött kisebb művei - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 25. (Budapest, 1875)
1851 - 5. Az ütérdagokról (aneurysmata)
72 V. Az ütérdagokról (aneurysmata). az I. pont alatt említett esetben. Ily elszakadások alapbán- talmuknak megfelelőleg, az előhaladt életkorban jönnek elő s azért többnyire a felhágó függéren, mely a szívből ki- lövelt vér lökésének leginkább van kitéve. III. Az elszakadás mint következménye az ütért környező támszövet fekélyesedés okozta elroncsolásának. A fekély esedés vagy elsődleges, mint az ütérburkok lobjának kimenetele, vagy eredetileg a szomszéd szövetben támad s váladékának beivása következtében az íitérfalzat meerlazúl o s ellágyúl, mi különösen jelentéktelen űrméretű finom üte- rekkel, nevezetesen a tüdőütérnek tüdőbarlangokban futó ágaival szokott megtörténni. Az ütérdagok között szintén jelentékeny számmal vannak képviselve azok, melyek külsértés folytán támadtak s melyek ezért megkülönböztetésül sérülési ütérdagok nak neveztetnek. Mi az ezen elv szerint történő felosztást a sebészetben annál szívesebben elfogadjuk, minthogy a kórtani állapot jelzésére sokkal alkalmasabb, mint az eddig szokásban volt azon meglehetős ingatag felosztás, mely valódi és álütérdagokat különböztet meg, melyek közül az előbbi, mint tudjuk, későbbi lefolyásában az utóbbi alakját veheti fel, mi nemcsak a kórállapotban, hanem a követendő gyógy eljárásban is lényeges változást idéz elő. Ennek folytán az előbb említett felosztási mód gyakorlati tekintetben is becsesebb és czélszerübb. A sértés foka s neméhez képest négyféle sérülési ütér- dagot különböztetünk meg. Ugyanis: 1. szoros értelemben vett sérülési ütérdagot (aneurysma traumaticum stricte sic dictum); 2. szétválasztó sérülési ütérdagot (a. dissecting); 3. álütérdagot (a. spurium); 4. visszeres ütérdagot (a. varicosum). Ezekre nézve csak a lényegest fogjuk röviden említeni. 1. A szoroö értelemben vett sérülési ütérdag
