Huxley Th. H.: Elemi Élettan (Budapest, 1873)
II. Előadás. Az edényrendszer és a vérkeringés
A SZÍV RHYTHMUSA. 43 húzódnak össze mint előbb, és összehúzódásaik után ismét ugyanolyan szünet következik mint előbb. Ha a pitvari összehúzódást jegygyei jelöljük, a sziv- gyomorét V'-'jegygyei, és a szünetet — jegygyei; akkor a tevékenység sorozata következő lesz: A w Vw—; A'-' ; stb. Tehát a szív összehúzódása rhythmusszerü, két rövid ösz- szehúzódás külön íénnt és alant, s azután ezt követi szünet az egész szívben, mely körülbelül annyi ideig tart mint a két összehúzódás. A szívgyomor és pitvar összehúzódásának állapota összehúzódásnak (systole), míg az elernyedés állapota kitágulásnak (diastole) neveztetik. 12. Miután mi most fogalmat szereztünk a vérkeringési rendszer csöveiről és felfogó üregeiről, a billentyűk helyzéséről és a szív rhythmusszerü mozgásairól, igen könnyen megérthetjük, minek kell történni, ha az egész készülék vérrel megtelik ; az első szivlökés megkezdődik és a pitvarok összehúzódnak. Ezen tevékenység által mindenik pitvar igyekszik a benne levő vért kétféle irányban kiszorítani — elsőben a a viszerek felé, azután a szívgyomrok felé; és az irány, melyet az egész vérmennyiség venni fog, azon viszonylagos ellentállástól függ, melyet ezen két irányban útjában talál. A nagy viszerek irányában ellentállásba ütközik azon vértömegben, melyet a viszerek tartalmaznak. Ellenben a szív- gyomrok felé nincs semmi említésreméltó ellentálláo, annál inkább, mert a billentyűk nyitvák, mig a szívgyomor falai elernyedt állapotukban petyhüdtek és könnyen kitágulok; az Uteres vérnek egész nyomása a félboldképü billentyűk által — melyek természetesen bezárulvák — fogatik fel. Ennélfogva ha a pitvarok összehúzódnak, a bennük levő folyadéknak csak igen csekély része fog a viszerekbe visszafolyni, míg a nagyobb részlet a szívgyomrokba nyomu- land be és azokat kitágitandja. Ha a szívgyomrok megtelnek, és a további kitágulásnak ellenállani kezdenek, akkor a vér, — minthogy a pitvar-gyomori billentyűk megé jut, — eze
