Huxley Th. H.: Elemi Élettan (Budapest, 1873)
II. Előadás. Az edényrendszer és a vérkeringés
44 II. ELŐADÁS. két egymás felé hajtja és majdnem teljesen elzárja. A pitvarok most már nem húzódnak össze, és a mint falaik eler- nyednek, a nagy viszerekböl friss vér ömlik be és lassan újra kitágítja azokat. De a mint a pitvari összehúzódás pillanata elmúlt, kezdődik a szivgyomori összehúzódás. Mindenik gyomor falai erősen összehúzódnak, s ezen összehúzódás első következése, hogy a pitvar-gyornori billentyűk még teljesebben bezáródnak, és minden kijárást a pitvarok felé betömnek. A nyomás a billentyűkön igen jelentékeny, és megeshetnék, hogy azok a nyomás által még felfelé is gyüremlenének, ha széleiket az inszálak nem tartanák. Ha az összehúzódás tovább tart, és a gyomor térfogata kisebbül, s a szívfal pontjai, melyekhez az i n s z á 1 a k erő'sitvék, a billentyűk széleihez közelednek , ez által azon szálakban hajlam támad az elernyedésre, mi ha valóban megtörténnék, a billentyűszélek vissza csapódhatnának, és így hasznosságuk megsemmisülne. Ezen törekvés azonban az által hiusittatik meg, hogy az inszálak nem közvetlen a szivfa- lakhoz tapadnak, hanem azon szemölcsizmokhoz, melyek a szív gyurmájából kiállanak. Ezen s z em ö 1 c s i z m o k azonnal megrövidülnek, mihelyt a szív gyurmája összehúzódik; így tehát, a mennyire a szívgyomor falainak összehúzódása közelebb hozza a szemölcsizmokat a billentyűkhez, épen annyira visszahúzódnak azok saját erejükből, s ezáltal az i n s z á- 1 a k épen úgy megfesziilvék mint azelőtt. Az épen most leirt folyamatnál fogva a szívgyomorban levő folyadék útja a pitvarok felé elzáratik; a gyomorfalak összehúzódásának egész ereje ennélfogva azon elleutállás legyőzésére fordíttatik, melyet a félholdképű billentyűk képviselnek. Ezen ellentállásnak különböző okai vannak, a menynyiben az, részint a függélyes véroszlop súlyának eredménye, melyet a billentyűk tartanak; részint a nagy literek kitágult ruganyos falainak elleutállása hozza létre, részint pedig az edényekben levő vérnek súrlódása és erélytelensége (inertia) okozza azt.
