Huxley Th. H.: Elemi Élettan (Budapest, 1873)
I. Előadás. Az emberi test alkotása és működéseinek átalános átnézete
12 I. ELŐADÁS. tét, míg a másik annak folytatása a belliám, mely a belső üregeket borítja be. 12. Az irha és a mély vérdűs telep, mely a nyálkahártyában neki megfelel, főképen rostos anyagból képeztetik, mely főzésnél sok enyvet ad, és ezen anyag az, melyet kicserz a tímár, midőn irhából bőrt készít. Ezt nevezzük mi sejt-, rost- vagy jobban k ötszövetnek*. Az utolsó név a legjobb, mert ezen szövet a nagy összekötő eszköz, mely által a test különböző részei összetartatnak. így megy az a bőrtől minden más szerv közé, hüvelylyel látva el az izmokat, beburkolva a csontokat és porczokat, s elérve végre a nyálkahártyákig, ezekbe belenyomni. És oly teljesen és átha- tólag átnyomúl ezen kötszövet a test minden részén, hogy ha minden más szövet kimetszhető volna, minden szervnek teljes mintája maradna hátra ezen szövetben. A kötszövet jelleme gyakran változik: néha igen lágy és gyenge; máskor — mint az inak- és szálagoknál, melyek csaknem egészen abból állanak, igen szilárd és tömött. 13. A legfontosabb szövetek között, melyek a kötszö- vettöl körülvétetnek és behiivelyeztetnek, vaunak némelyek, melyeknek jelenléte és tevékenysége már az élő testben meghatározható. Ha egy ember kinyújtott fölkarját valaki erősen megmarkolja, az utóbbi, midőn előkarját amaz meghajlítja, érezni fogja, hogy egy nagy lágy tömeg, mely a fölkar előoldalán fekszik, megdagad, kemény és kidomboruló lesz. Ha a kar ismét kinyujtatik, a dagadás és keménység eltűnik. A bőr lefejtetvén, azt találjuk, hogy a test, mely alakját így változtatta, veres húsból álló tömeg, behüvelyezve kötszövet által. A hüvely mindenik végénél inba végződik, mely által az izom rögzittetik, egy részről a vállcsontokkoz, más részről az előkar egy csontjához. Ezen hústömeg kétfejű izomnak neveztetik, és azon sajátságos tulajdonsága * A testnek minden ilyen alkatrésze, mint pl. a bőrhám, porcz, vagy izom „szövetnek“ neveztetik.