Hufeland, C. W.: Az anyákhoz való jó tanátsa Hufelandnak a gyermekek testi neveléseknek nevezetesebb pontjairól az ő életeknek első esztendejekben (Pozsony, 1802)

A' hideg vízzel való mosásról

/

A’ hideg vízzel való mosás.

*7

nexusokat, és az első fundamentomát meg ve* ti, hogy egésfégcs eleven bőrünk legyen $ a*

mellyel

é .1

nem úgy ám az öregek, a’kik elleniben a* meleget keresik, — — Ezekből tehát ezt a* hafz- nos tudományt húzom ki, hogy a’ fzerzönek fellyebb meg írt törvénnyét a’ nevelésben,nem lehet egy átallyában hellybe hagyni, a’ melly ez : hogy a’ kisdedeket tététől fogva talpig meg kell minden reggel hideg vízbe mosni.— Ugyan is nem fzükölködik az meg mutatás nélkül , hogy a’ kisdedek nem mind ugyan azon egyforma testei, erővel, ’s egésféggel jőnek a’ világra,— egyik erős; másik gyenge, — egyik egésféges; másik beteges, — ha tehát ez igaz, a’ mi tagadhatatlan: ugyan meg engedné é a’ józan okosfág azt, hogy illyen egymással egéfz- fzen ellenkező állapottyokban a’kisdedeknek, ugyan azon egy efzközzel éllyünk ? — Nem de nem a’böv melegfégü kisdednél hafználló ereje a’ hidegnek, vagy a’ kissebb melegfégü víznek, a’ gyenge ’s egésfégtelen gyermeknél vefzedel- mes, ’s halálos következéseket hozna elő, a’ mint ezt fok fzomorú példák is bizonyíttyák.

Az igaz, hogy a’testnek réfzetskéi öfzfzébb esnek az által, ha a’ hideg, vagy kissebb grá- dusnyi meleg, ki tsallya abból a’ melegléget: de hogy ez által erősödjön é a’ test ? már ez más kérdés, oljyan, a’mellyet én közönfége- (en véve meg nem engedhetek. — A’ hol lók B a’ me-