Hufeland, C. W.: Az anyákhoz való jó tanátsa Hufelandnak a gyermekek testi neveléseknek nevezetesebb pontjairól az ő életeknek első esztendejekben (Pozsony, 1802)

Bévezetés

Hé vezetés.

lek a* terméfzethez , a’ mellétől ollyan nagyon cl távoztak volt, — és már most meg vagy- nak a’ felöl győződve , hogy a’ kisdedeknek egésfége8 és hafzna vehető emberekké való for- málásokra,tsak ez az egy iít légyen, t.i. hogy okét idejekorán az éltető erőkkel’s bé fojásokkal meg esmértessék , a’ mellyekben nékik egykor élni kelletik, — minden kénízeríttést, mesterkedést, és mindent valami a’ hirtelen való érést efzkö- zölhetné, el kerüllyék, az elmét nem a’ test kárával pallérozzák ki, egy fzóval az eddig fel fém vett törvénnyeit a’ terméfzetnek és a’ gyermeki időnek , nagyobb tekintetben tartsák. — Ebből a’ pontból kell kéttfég kívül ki menni az emberiség hellyre állíttásának, a’ mellynek fziik- féges volta minden nap fzembetőnöbbé lett; és valójában reménylhetünk mi utánnunk egy oily an generatiót, a’melly mind erőre, mind égés- fégre nézve fzembetünőképpen feilyül fog minket haladni, a’ mellynél a’ köfzvény, a’ Hypochondria, a’gyengefég, a’ görts, és a’ beteg- fégeknek nagy ferege, fokkal ritkábbak lefznek, a’ mellyek nékünk fájdalom! tulajdonunká lettek kiváltképpen a’ bé vett puha és gyengíti« nevelés által. *

A’ miilyen tagadhatatlanok ezek az előre való lépések; ollyan igaz más réfzről az is, hogy ebben még a’ tökélletesféget ci nem értük. Még

nagyon