Hudovernig Károly dr.: Adatok az agyidegmagvaknak finomabb boncztanához és localisatiojához (Budapest, 1907)
V. Fejezet. Nervus facialis
87 csoportból áll (22. ábra). A facialismag ventralis felét (1. 19., 20., 21. ábra) egyáltalában nem képezi egy egységes sejtcsoport, mert a ventralis magfélben minden magasságban láthatni három, sőt a mag legnagyobb barántkiterjedésének magasságában négy ventralis alcsoportot. Csupán egy helyen, körülbelül a facialismag alsó felének felső végén, úgy látszik, mintha a ventralis magfélben két, s a dorsalisban négy sejtcsoport lenne, miként azt a B. M. eset 118. metszetén leírtam; de ez csak a külső ventralis csoport dorsalis irányú emelkedésének látszólagos következménye ; ezt az is bizonyítja, hogy a következő metszeten ezen csoport már ismét a ventralis csoportokhoz csatlakozik ; az ilyen múlékony 20. ábia. Sematicus keresztmetszet a jobb facialismag alsó feléből, közel a mag közepéhez. A magban három dorsalis és négy ventralis csoport ismerhető fel. Jelzések: VII. d. ]., VII. d. 2. és VII. d. 3. = a három dorsalis; VII. v. 1., VII. v. 2., VII. v. 3. és VII. v. 4. — négy ventralis alcsoport. helyzetváltozás a facialismag csoportjainál nem szokatlan, mert egy helyütt (B. M. eset 126. metszete) láttam, hogy az egyik ventralis csoport a többi ventialis csoport vonala alá siilyed, de onnan hamarosan visszakerül előbbi helyzetébe. Synoptikailag tekintve a fac'alismagot, ez tulajdonképen két hosszú szürke oszlopnak az összesége: egy dorsalis és egy ventralis szürke oszlop alkotja. Ezen két szürke oszlop hossza majdnem egyenlő az egész facialismag hosszával, és csak a facialismag felső és alsó végén folynak össze. A dorsalis oszlop túlnyomóan egységes sejttömörüléssel bir, és csak a mag hosszanti kiterjedésének közepén kiséri két járulékos dorsalis oszlop; ez utóbbiak a dorsalis főoszloptól állandóan laterálisán és kissé ventralisan helyezkednek el, hosszúságuk csak egy-két millimetmmyi. A facialismag ventralis oszlopa viszont állandóan három részre oszlik, egy belsőre, egy
