Hudovernig Károly dr.: Adatok az agyidegmagvaknak finomabb boncztanához és localisatiojához (Budapest, 1907)
V. Fejezet. Nervus facialis
88 középsőre és egy külsőre, és csak a mag legnagyobb harántterjedelmének magasságában válik el a külső csoporttól egy további oldalsó oszlop. Mint már emlitém, az általam talált sejtcsoportosulás a facialis- magban majdnem egészen azonos a van Gebuchten24> 25 és Marinesco47> 48 felosztásaival, s attól csak egyes detailokban tér el, különösen a mag- alsó felében és közepében, mert ezekben a magasságokban több élesen körülirt csoportot lehet megkülönböztetui. A facialismag csoportjainak megjelölésében nem tartom czélszerűnek van Gebuchten és Marinesco elnevezéseit (belső, külső, középső és felső vagy posterior csoport), hanem sokkal egyszerűbb a Partion57> 00 által ajánlott számozási jelölés akként, hogy a dorsalis és ventralis magfélben 21. ábra. Sematicus keresztmetszet a jobb facialismag felső felének alsó részéből. A mag egy dorsalis és három ventralis csoportból áll. Jelzések: VII. d. l.= a dorsalis, VII.v. 1., VII. v. 2. és VII. v. 3. = a három ventralis csoport. külön-külön számozzuk a csoportokat, illetve szürke oszlopokat, elsőnek mindenkor a legmedialisabb csoportot véve. A facialisniaghan megkülönböztethető sejtcsoportosulásokra vonatkozó vizsgálati eredményeim a következők: 1. A facialismag bármelyik keresztmetszetén egy harántirányban megnyúlt sejthalmazt képez, mélynek tengelye medialis és dorsalis irányban halad a raphe felé. 2. A facialismagban az idegsejtek állandóan egy dorsalis és egy ventralis csoportosulást képeznek, illetőleg sypnotikailag véve, a facialis- magot képező hosszú szürke oszlop állandóan egy dorsalis és egy ventralis szürke oszlopból tevődik össze (19., 20. és 21. ábra). 3. A ventralis oszlop nagyságra nézve túlszárnyalja a dorsalis oszlopot.
