Hudovernig Károly dr.: Adatok az agyidegmagvaknak finomabb boncztanához és localisatiojához (Budapest, 1907)
V. Fejezet. Nervus facialis
86 Parkon0'1’ 00 felosztása négy dorsalis és négy ventralis csoportra viszont túlságosan részletes, és a magam részéről nyolcz csoportot egyetlenegy keresztmetszeten sem voltam képes megkülönböztethetni. Saját észleleteim legközelebb állanak van Gehuckten 24> 25 és Marinesco47> 48 felosztásához, ámbár ez csak a facialismag felső felére nézve áll, míg a mag alsó feleben észleleteim inkább megközelítik Parkon57> tí0 felosztását. Nem oszthatom Marinesco48 ama felfogását, hogy embernél a facialismag nem képezne élesen megkülönböztethető sejtcsoportokat, mert minden niveau- ban igen distincte felismerhető csoportokat észlelhettem. Keresztmetszeten a facialismag általában egy harántirányban megnyúlt sejthalmazt képez, melynek hosszanti tengelye ferdén fel- és befelé 19 ábra. Sematicus keresztmetszet a jobboldali facialismag alsó végéből. A mag egy külső és egy belső csoportból áll, s az utóbbiban egy dorsalis és két ventralis alcsoport ismerhető fel. Jelzések: VII. 1. = a facialismag külső csoportja; VII. i. == a facialismag belső csoportja; d., v. 1. és v. 2. = a belső csoportnak dorsalis és két ventralis alcsoportja. hajlik, és pedig akként, hogy a kétoldali facialismagvak kereszt- metszeteinek tengelyei a rapheban, közel a nyúltvelő felső széléhez talál koznak . Saját vizsgálataim szerint a facialismag bármelyik magasságából származó keresztmetszeten mindenekelőtt a magnak egy dorsalis s egy ventralis részét kell megkülönböztetni (1. 19., 20. és 21. ábra). Ezek minden niveauban igen élesen és határozottan ismerhetők fel. De még a dorsalis és ventralis magfélen belül sem egyenletes az idegsejteknek elhelyező- dése. A facialismag dorsalis fele a mag hosszanti kiterjedésének túlnyomó részében csak egy sejtcsoportból áll (1. 19. és 21. ábra), kivéve a magnak középső részét, melynek magasságában a dorsalis csoport két, sőt a facialismag legnagyobb harántátmérőjének niveaujában három al
