Hudovernig Károly dr.: Adatok az agyidegmagvaknak finomabb boncztanához és localisatiojához (Budapest, 1907)
V. Fejezet. Nervus facialis
85 féle alakú és structurájú idegsejteket, mint p. o. a dorsalis vagusmagban, melyet vizsgálataim alapján kevert természetűnek kellett minősítenem. Már ezen körülmény is a mellett szól, hogy a facialismag tisztán mozgató természetű. A mi a mag idegsejtjeinek pigmenttartalmát illeti, ilyent csupán második esetemben (carcinoma frontis) észlelhettem ; de ezt épen ezen esetemben nem minősíthetem sem a facialismag idegsejtjei rendes attribútumának, sem a carcinoma által feltételezett kóros elváltozásnak, hanem csak egy senilis jelenségnek, milyen egy 82 éves egyén központi idegrendszerében természetes, annyival is inkább, mert ugyanezen ideg- rendszerben egyéb agyidegmagvakban is a rendesnél valamivel bővebb pigmenttartalmat constatálhatíam. A facialismagból eredő idegrostok kereszteződése kérdésének megvilágítására vizsgálataim nem voltak alkalmasak, mert mindkét esetemben kétoldali nuclearis elváltozás volt ugyan, de ez a környi destructio kétoldaliságának egy természetes következménye. A mi végül az úgynevezett felső facialiság eredésének kérdését illeti, ezt illetőleg második esetem alapján határozottan csak az újabb buvárlatok álláspontjára helyezkedhetem, hogy t. i. a felső facialiság idegrostjai is a nagy facialismagban erednek, mert a carcinoma frontis esetemben, hol tehát a környi destructio csakis a feiső facialiság területén székelt, csak a facialismagnak ugyanazon csoportjában találtam bilateralis sejtelváltozásokat; egyéb agyidegmagvak egészeu normalis structurával bírtak. Mindezekből a facialismag mikro anatómiájára vonatkozó conclusioim a következő pontokban összesíthetők: 1. A facialismag egy kb. 4 mm. hosszá képlet, illetőleg szürke oszlop, mely kisebb részével a nyúltvelében, túlnyomóan azonban a Inának distalis végében látható a substantia reticularisban, a lehágó trigeminusgyökörtől medialisan és ventrálisan. 2. A facialismag alsó határa a nyúltvelö leg cerebral isabb régében, az oliva cerebralis végének magasságában van, hol majdnem megszakítás nélkül megy át a nucleus ambiguusba; felső határa a hídban van, melybe a mag cerebralis vége körülbelül három millimeter nyíre nyúlik, s itt nem megy át más agyideg magvába. 3. A kétoldali facialismagot képező szürke oszlopok hosszanti tengelyei nagyjában párhuzamosak. 4. A facialismagot alkotó idegsejtek a mag egész kiterjedésében ugyanolyan structurával bírnak: nagy polygonalis idegsejtek a mozgató sejtek typusából. Pigmenttartalmuk physiologice nem feltűnően nagy. 5. A felső facialiság ugyancsak a nagy facialismagban ered, és nem áll egy más mozgató agyidegből eredő idegrostokból. b) A facialismag idegsejtjeinek alcsoportokra való feloszthatósága. Ha a facialismagnak bármelyik magasságából származó keresztmetszetet vizsgálunk, sohasem találjuk a sejteknek egy egyenletes elosztását vagy homolog tömörülését, hanem — kivéve talán a legalsó és a legfelső részeket — a facialismagban mindenkor legalább két idegsejt- csoportot lehet megkülönböztetni. Obersteiner33 felosztása, hogy a facialismag kérészi metszetein két distinct csoport lenne látható, nem elegendő;
