Hudovernig Károly dr.: Adatok az agyidegmagvaknak finomabb boncztanához és localisatiojához (Budapest, 1907)
V. Fejezet. Nervus facialis
84 D) A nervus facialis magvára vonatkozó vizsgálataimnak conclusio i. A nervus facialis magvára vonatkozólag átvizsgált és az előbbi pontban felsorolt két kóros esetemből kifolyólag megállapítható következtetéseimet az alábbi pontokban foglalhatom össze, hangsúlyozva, hogy a facialismagnak mikroanatomiájára és alkotó idegsejtjeinek csoportokba való tömörülésére vonatkozó leleteim mindkét esetemben teljesen iden- ticusak és csak az elváltozásoknak localisatioja változott a két vizsgált esetemben. Conclusioim felsorolásában — tekintettel a viszonyok egyszerűségére — ugyanazon beosztást fogom követni, mint azt a hypoglossusrnagra vonatkozó fejezetben tettem ; vagyis : a) a facialismag terjedelme és alkotórészei; b) a facialismag idegsejtjeinek alcsoportokra való feloszíhatósága ; c) ezen alcsoportoknak élettani jelentősége, azaz összefüggése a nervus facialis egyes ágaival s az általuk motorosán ellátott izmokkal. a) A nervus facialis magjának terjedelme és alkotórészei. A facialismag mikroanatomiáját és általános alakulását illetőleg saját vizsgálataim csak az ismert és általánosan vagy legalább a búvárok legnagyobb része által elfogadott tényeknek beigazolását hozták, valamint annak az újabb tapasztalatnak megerősítését, hogy a felső facialiság idegrostjai szintén a nagy facialismagban lévő dúczsejtekben erednek. A facialismagot a nyúltvelő legfelső részében és a hídnak distalis végében lévőnek találtam mindkét esetemben ; a magnak sokkal nagyobbik része már a hídban fekszik és csak legdistalisabb sejtjei láthatók még a nyúltvelőnek legproximalisabb végében. A facialismagnak alsó határa egész pontosan meg nem állapítható, mert ez a nucleus ambiguussal majdnem egybefolyik ; körülbelül az oliva legcerebralisabb végének magasságában található, közte és a nucleus ambiguus cerebralis vége között egy kb. 100 millimeternyi hézag látható. A magnak cerebral's vége azonban már elég élesen látható, mert nem megy át közvetlenül más agyidegmagba; cerebralis irányban a facialismagnak megfelel ugyan a mozgató trigeminusmag, de ez a két sejthalmaz nem megy át közvetlenül egymásba. A facialismag hosszanti kiterjedését egyrészt sorozataimnak a facialismagot magukba foglaló metszeteinek számából (ideértve az összes metszeteket, a felhasznált festetteket és a kihagyott nem festetteket), másrészt pedig a metszetek vastagságából pontosan lehetett megállapítanom ; a nyert szám körülbelül 3600 mikromillimeter, a mi megfelel az Obersteiner53 által adott, négy millimeternyi hosszúságnak. A facialismag harántirányú terjedelme igen nagy szélsőségek között ingadozik : spinalis végén igen csekély, csak nehány idegsejtből áll, de rohamosan gyarapodik, rövidesen már tekintélyes haránt terjedelmet ér el s ezt majdnem végig megtartja és csak cerebralis végén reducalódik ismét egyes elszórt idegsejtekre. A facialismagot képező idegsejtek mindvégig ugyanazon typusúak : nagy, polygonalis dúczsejtek, melyek teljesen identicusak a mozgató idegsejtek alakjával és szerkezetével. A facialismagban nem találtam külön
