Hudovernig Károly dr.: Adatok az agyidegmagvaknak finomabb boncztanához és localisatiojához (Budapest, 1907)
V. Fejezet. Nervus facialis
75 A nervus facialis még a Fallop-féle csatornában több más agyideggel kepez anastomosist a nervus petrosus superficialis major és minor révén és önálló idegágakat küld a keugyelizomhoz (nervus stapedius, nerf du muscle de Fétrier) és a dobüregbe (chorda tympani) és egy ágat, mely a nervus vagus nervus auricularisával közlekedik. Kilépve a Fallop-féle csatornából a nervus facialis, mielőtt a paro- tisba belépne, még néhány ágat ad ; ezek : a nervus auricularis posterior, a nervus styloideus, mely a musculus stylo-hyoideust és a musculus biventert látja el, és ezen ága révén az arczideg még a nervus glosso- pharyngeussal is lép anastomosisba. A nervus facialisnak már említett végágai, a nervus temporo- és cervico-facialis, a parotisban több kisebb ágra oszlanak, a melyek egymással többszörös kapcsolatba lépve, a plexus parotideust vagy pes anserinus majort képezik. A nervus facialis végső ágai: a) A ramus temporo- facialisból: Mihálkovics 51 szerint 1. a nervi faciales temporales, a halánték, homlok és a fül izmaihoz és a musculus orbicularis oculi felső részéhez; 2. a nervi zygomatici-malares a járomizomhoz és az orbicularis oculi alsó és oldalsó részéhez; és 3. a nervi buccales superiores a musculus quadratus labii sup., musculus levator anguli oris s a musculus orbicularis oris és musculus buccinatorius felső részeinek beidegzésére, továbbá az orrizmokhoz. Van Gebuchten20 a ramus temporo-facialisból eredő végágaknak még egy negyedik csoportját is veszi fel (nervi orbitales vagy palpebrales) a musculus orbicularis részére; b) A nervus cer- vico-facialisból eredő végágak : 1. a nervi buccales inferiores, a musculus orbicularis oris és musculus buccinatorius alsó részeinek beidegzésére; 2. a nervus subcutaneus mandibulae az alsó ajk és az áll izmaihoz; és 3. végül a nervus subcutaneus colli, mely a plexus cervicalisból származó idegágakkal az arcus cervicalis superficialist alkotja. A nervus facialis mellett lép ki a központi idegrendszerből a nervus intermedius Wrisbergi is, vele együtt halad a canalis Fallopiae-ban a a ganglion geniculi-ig és ebbe mélyedve, makroskopice mint önálló ideg megszűnik. B) A nervus facialis központi része és az erre vonatkozó irodalmi adatok. A nervus facialis tényleges eredete a nyúltvelőnek a hídba való átmenetében van, hol egy egységes szürke dúczot, a nervus facialis magvát képezi. Már ezen egységes magformatio folytán is a nervus facialis nuclearis eredete sokkal egyszerűbb viszonyokat mutat, mint az előbbi fejezetben tárgyalt vagusmagvaké. Kiemelendő, hogy a nervus facialis eredetének csak nuclearis része egyszerű, mert az egész intra- medullaris facialisrész eléggé complicált a gyökrostoknak sajátszerűen jellegzetes, eredetük és kilépésük helye között ismételten történő irány- változtatása folytán. De minthogy tanulmányom csakis a nervus facialis magvára vonatkozik, annak gyökrostjaira nem óhajtok kitérni. A nervus facialisnak — mint már emlitém — csupán egy magva van. Ez azon szürke dúcz, mely a nucleus ambiguus cerebralis irányú folytatását képezi. A facialismagnak cerebralis folytatása a motoros trigeminusmag, de a két szürke dúcz nem folyik össze. A facialismag a hídnak legspinalisabb részében van, de a mag distalis idegsejtjei néha
