Hudovernig Károly dr.: Adatok az agyidegmagvaknak finomabb boncztanához és localisatiojához (Budapest, 1907)
V. Fejezet. Nervus facialis
74 Ugyancsak beigazolják vizsgálataim Dees 16 ama conclnsioját, hogy a nucleus ambiguus a gégeizmok mozgató beidegzésének legközelebbi centruma, de arra nézve már nem adnak felvilágosítást saját vizsgálataim, hogy a dorsalis vagusmagból vasomotoros rostok erednének. Yagusátmetszés következtében Osipowhi sejtdegeneratiót talált a nucleus intercalatus Staderini-ben, mit hasonló esetemben nem tapasztalhattam. Osipowr,i az átmetszés alapján elismeri az intramedullaris vagus- kereszteződést (már a dorsalis vagusmagra vonatkozólag), mit Deeslü ugyanilyen kutatások alapján tagad. Kohnstamm 31 a dorsalis mag kereszteződését tagadja, de felvesz ilyet a nucleus ambiguusra nézve. Én épen ennek fordítottját constatál- hattam. Alfewsky1 szerint a laryngeus superior mozgató centruma a dorsalis vagusmagban van, érző központja pedig a ganglion nodosumban. Én is találtam a nervus laryngeus superior egyik centrumát a dorsalis vagusmagban, de egy ennél nagyobbat a nucleus ambiguusban, és valószínűnek tartom, hogy az utóbbi a mozgató s az előbbi az érző centrum. Kosaka és Yagita 32 leletei részben megegyeznek a magam vizsgálataival, a mennyiben ezen szerzőkhöz hasonlóan én is találtam a dorsalis vagusmag alsó felében egy centrumot a gyomor- s egyet az oesophagus- rostok részére; csakhogy szerzők ezeket mozgató centrumoknak minősítik, míg én ugyanakkor egy egy határozottan mozgató központot a nucleus ambiguusban találtam, miért a dorsalis vagusmagban lévő centrumot hajlandó vagyok érzőnek vagy legalább kevertnek tartani. Kosaka és Yagita a nucleus ambiguusra nézve arra az eredményre jutottak, hogy ez a gégeizmoknak legfontosabb mozgató centruma, s hogy sűrű forrnatioja a garatfőnek és oesophagus harántcsíkolt izomzatáuak központja; ez megegyezik saját vizsgálataimmal. De ők kizártnak tartják, hogy a nucleus ambiguus összefüggene a gyomorfallal, míg én ilyen összefüggést valószínűnek tartok. V. Nervus facialis. A) A nervus facialis körn y i része. A nervus facialis látszólagos eredete azon harántbarázdában vau, mely a hídnak spinalis végét és a nyúltvelő cerebralis végét egymástól elválasztja; ebben az arczideg az olivák felett a nervus intermedius Wrisbergii-vel együtt lép ki és egy két mm. vastag köteget képez. Lefutásában a nervus facialis a nervus acusticus elülső felszínén levő barázdába beágyazva halad, majd ez utóbbi ideggel együtt belép a belső hallójáratba s ennek végén a hallóidegtől elválva, önállóan folytatja útját a canalis Fallopiae-ban. A csatornában való lefutása közben a nervus facialis egy éles görbületit hajlást képez (arczideg térde, genu nervi facialis), melynél egy két mm. átmérőjű háromszögletes dúcz fekszik, a ganglion geniculi; röviddel később a nervus facialis a canalis Fallopiae-ban még egyszer elhajlik irányától és a csatornán végig haladva, a karc-csecslikon (foramen stylomastoideum) hagyja el a csontos koponyát. Ekkor előre és lefelé fordul a rágóizom hátsó széléhez, bemélyed a fültövi mirigy (glandula parotis) állományába és még ennek belsejében feloszlik két körmi végágára: nervus temporo-facialis és nervus cervicofacialis.
