Hudovernig Károly dr.: Adatok az agyidegmagvaknak finomabb boncztanához és localisatiojához (Budapest, 1907)
IV. Fejezet. Nervus vagus
57 275. metszet. Niveau: A fossa rhomboidea felső felében. a) A dorsalis vagusmag mindkét oldalon átment az ép idegsejtekből álió glossopharyngeusmagba. b) A nucleus ambiguus folytatása gyanánt jelentkező normalis structu- rájú polygonalis idegsejtek már a facialismagot képezik. D) A nervus vagus magva ira vonatkozó vizsgálataimnak conclusioi. A nervus vagus magvaira vonatkozólag átvizsgált, és az előbbi pontban részletesen ismertetett eseteimből levonható következtetéseimet az alábbiakban foglalhatom össze. Conclusioim kifejtésében áttekinthetési szempontokból azonban czélszerü némi eltérés attól a sorrendtől, melyet a hypo- glossusmagra vonatkozó vizsgálataim résuméjében követtem. Ugyanis a jelen tanulmányom alapját képező négy esetben talált nuclearis idegsejt- elváltozások alkalmasak arra, hogy azokból nemcsak localisatiós, hanem a vagusmagot illető általános anatómiai következtetések levonassaDak, miért szükségesnek látszik mindenekelőtt ezen négy esetemben talált kórszövettani elváltozásoknak rövid összegezése De ezen összefoglalás előtt — a mondandók könnyebb topographiai jelzése miatt — helyénvalónak tartom azokat az idegsejtcsoportosulásokat részletezni, melyeket a nervus vagus dorsalis magvában és a nucleus ambiguusban meg lehet különböztetni. Ezért tehát a nervus vagus központi magjaira vonatkozó vizsgálataimból levonható következtetések kifejtésében a következő sorrendet fogom betartani : a) A nervus vagus intramedullaris magjai, azoknak terjedelme és az őket alkotó idegsejthalmazokban megkülönböztethető csoportok; b) az általam vizsgált esetek eredményeinek rövid összefoglalása; c) a nervus vagus központi magvainak szerepe és azoknak egymáshoz való viszonya; d) Az a) alatt említendő csoportoknak és alcsoportoknak élettani jelentősége, azaz a nervus vagus egyes ágainak vagy az általuk ellátott egyes zsigeri részeknek intranuclearis localisatioja. aj A nervus vagus intramedullaris magvai, azoknak terjedelme és ezen idegsejthalmazokban megkülönböztethető csoportok. Saját vizsgálataim, egyetértőleg a közölt irodalmi adatokkal, azt derítették ki, hogy nervus vagusnak két intramedullaris magja van : a dorsalis vagusmag és a nucleus ambiguus. Ez alkalommal kizárólag ezeknek anatómiai részével, kiterjedésükkel, s az őket alkotó idegsejtek configu- ratiojában megkülönböztethető sejtcsoportosulásokkal óhajtok foglalkozni. I. A dorsalis vagusmag egy szürke oszlop, mely a nyúltvelő felső felében fekszik, é. p. a nyúltvelő zárt részében a canalis centrálistól dorsalisan és lateralisau, és dorsalisan a hypoglossusmagtól (1. 1., 2. és 3. ábra); a midőn a canalis centralis közeledik a nyúltvelő felső széléhez, a dorsalis vagusmag is inkább lateralis situatiót kap, de még: mindig dorsalisan fekszik a hypoglossusmagtól; a negyedik agygyomrocs fokozatos kifejlődésével a hypoglossusmag tudvalevőleg mind dorsalisabb helyzetű lesz és közeledik a negyedik agygyomrocs alapjához, s ugyanekkor a dorsalis vagusmag a hypoglossusmagtól oldalt található (1. 4. és 5. ábra), majd a nucleus intercalatus Staderini közbeékelődése miatt erő-
