Hudovernig Károly dr.: Adatok az agyidegmagvaknak finomabb boncztanához és localisatiojához (Budapest, 1907)
IV. Fejezet. Nervus vagus
53 magvak közül csupán a nervus accessoriusé látható ; a dorsalis accessorius- mag a canalis centrálistól mellfelé nehány idegsejtböl áll, melyek elváltozást nem mutatnak ; a ventralis accessoriusmag a mellső szarvak centrális sejtcsoportját képezi s itt a bal oldalon két idegsejt látható chromolysis állapotában. 43. metszet. Niveau: A pyramispályák kereszteződésének magasabb részében. Az első és a jelen metszet között a górcsői kép nem változott, a ventralis accessoriusmag minden metszetén egy két változott idegsejt látható. A 43. metszeten ugyanezen változás, csak a chromolysis a bal ventralis accessoriusmagban kifejezettebb, de távolról sem terjed ki az egész magra. 60. metszet. Niveau: Kifejezett pyramiskeresztezödés mellett a nucleus funiculi gracilis kezd láthatóvá lenni. Ebben a magasságban nemcsak a ventralis accessoriusmagban, hanem a dorsalisban is látható néhány elváltozott idegsejt, a ventralis magban azonban jóval nagyobb számmal. 75. metszet. Niveau: Ugyanaz. Csakis a ventralis accessoriusmagban láttam néhány elváltozott idegsejtet. 89. metszet. Niveau: Ugyanaz, a nucleus funiculi gracilis jobban ki van fejlődve. Sem a mellső szarvak folytatásában, sem a canalis centralis körül nem találtam elváltozott idegsejteket. 105. metszet. Niveau: A pyramispályák kereszteződése mellett a lem- niscuskeresztezödés is feltűnik. Az accessoriusmag ventralis csoportjának folytatása ép sejtekből áll. A hypoglussusmag még nem látható. A canalis centralis mellett mindegyik oldalon elszórt idegsejtek láthatók, melyek jobb és bal oldalon egyaránt normálisak (a dorsalis accessoriusmag cerebralis vége). 119. metszet. Niveau: A lemniscuskeresztezödés felső része; a nucleus faniculi gracilis és nucleus funiculi cuneati jól láthatók ; a canalis centralis a nyúltvelö magassági átmérőjének felső harmadában fekszik. A hypoglossus- mag már mindkét oldalon látható, a jobb- és baloldali magvak teljesen egyenlőek, kizárólag ép idegsejtekböl állanak. A canalis centrálistól oldalt a nyúltvelö jobb felében néhány normalis idegsejt látható, a bal oldalon azonban nem. (Ennek magyarázatául nem sejtatrophiát, hanem azon körülményt vagyok hajlandó felvenni, hogy a nyúltvelö keresztmetszeti niveauja talán nem teljesen vízszintes, azaz merőleges a hossztengelyre; a nyúltvelö bal oldala némileg cerebralisabb a jobbnál, de ez a niveaukülönbség rendkívül csekély; ugyanis cerebralisabb metszeteken is látható még némi niveau differentia, a mennyiben a bal nyúltvelőfél kissé cerebralisabb a jobboldalinál, de ez a különbség, mely sok metszeten egyáltalában nem vehető észre, már 8—10 metszet után kiegyenlítődik, miért is a niveau-különbség legfeljebb 100 mikromillimeternyi lehet.) Ezen körülménynek figyelembevételével tehát a 43. metszet ama sajátsága, hogy a canalis centralis jobb oldalán látható néhány idegsejt, míg ezek a bal oldalon hiányzanak, azzal magyarázható, hogy a spinalisabb jobb oldalon a dorsalis accessoriusmag cerebralis vége még mutatkozik, míg az a cerebralisabb bal nyúltvelőfélben már megszűnt. 123. metszet. Niveau: A lemniscuskeresztezödés felső végében. A hypo- glossusmag mindkét oldalon egyenlő, ép idegsejtekből áll. A dorsalis vagusmag a canalis centralis két oldalán és kissé dorsalisan láthatóvá lesz. 129. metszet. Niveau: A kereszteződés leg cerebralisabb vége, a canalis centralis még zárt, a nucleus olivaris legalsó része kezd feltűnni. A hypo- glossusmag itt is, nemkülönben a következő metszeteken mindkét oldalon
