Hudovernig Károly dr.: Adatok az agyidegmagvaknak finomabb boncztanához és localisatiojához (Budapest, 1907)

IV. Fejezet. Nervus vagus

54 teljesen egyforma, elváltozott idegsejtek nélkül, úgy hogy a továbbiakban a hypoglossusmag említésétől eltekinthetek. A vagusmag részei közül ebben a magasságban még csak a dorsalis mag látható, melyben a sejteknek két csoportra (egy dorsalis vagy dorso medialis s egy ventralis vagy ventro medialis) való különválása még nem kifejezett ugyan," de már első nyomaiban észrevehető. A jobb oldalon a dorsalis vagusmag teljesen normalis sejtekből áll, ellenben a baloldali magban a legalsó sejtek a következő elváltozást mutatják : A sejttest nagyon kis fokban duzzadt, a mag egészen a sejt peripheriáján foglal helyet, sőt a peripheriát kissé ki is nyomja; a sejt közepén a tigroid-testek eltűntek, inkább a peripheria felé húzódnak, de itt is inkább egy diífus szemcsetömeget képeznek ; a mag duzzadt, nagy, hólyag- szeríí, nem bir körkörös egyenletes contourokkal ; a magcsa ép. 140 metszet. Niveau: A canalis centralis egy verticalisan hosszú hasadéit; a nucleus olivaris alsó vége jobban kifejezett, a nyúltvelő bal oldalán talán kissé cerebralisabb niveauban találva. A vagusmag részei közül úgy a dorsalis mag, mint a nucleus ambiguus láthatók. a) A dorsalis vagusmagban az előbb említett két csoport jól meg­különböztethető. (I. 2. ábra.) A jobboldali mag egészen ép sejtekből áll. A baloldali mag ventralis csoportjában a sejtek egy része kezdő elváltozást mutat: normalis sejtnagyság mellett a tigroid-testek kezdenek szétesni, a mag excentricus helyzetű ; a baloldali dorsalis alcsoportban túlnyomóan ép idegsejtek mellett ugyanezen változás kisebb fokban és csak elvétve fordul elő. b) A nucleus arabiguust a jobb oldalon egy csoport ép polygonalis idegsejt alkotja ; bal oldalon, mert ez cerebralisebb, a különválás két cso­portra már némileg kivehető ; a belső csoport sejtjeinek egy része hasonló elváltozásokat mutat, mint a dorsalis magra nézve leírtam. 155. metszet. Niveau: A canalis centralis kezd álmenni a negyedik agygyomrocsba; a nucleus olivaris alsó fele. a) A dorsalis mag alakulása olyan, mint az előbbi metszeten ; a bal oldalon a ventralis csoport alul elváltozott idegsejtekböl áll. b) A jobboldali nucleus ambiguust nem változott idegsejtek képezik s benne két csoport különböztethető meg. Ugyancsak két sejtcsoport látható a baloldali nucleus ambiguusban is; a belső csoportban néhány idegsejt fel­tűnően halvány, a sejttestböl egyes részletek hiányoznak. A meglévő külső csoportban is feltűnik a sejtek magjának excentricus helyzete. 170. metszet. Niveau: A canalis centralis átmenete a negyedik agy­gyomrocsba már megtörtént. a) A dorsalis vagusmag sejtjei mindkét oldalon két csoportot képeznek (1. 3. ábra); a jobboldali ép; a baloldali ventralis alcsoportjának alsó részében elváltozott idegsejtek láthatók. b) A nucleus ambiguus sejtjei már kezdenek három alcsoportra oszlani, mint azt az előbbi eseteimben leírtam (1. 9. ábra) : egy belső vagy sűrű, egy középső vagy kevésbé sűrű és egy külső vagy ritka formatió illetve csoport. Ezek a jobb oldalon elváltozást nem mutatnak. A bal oldalon a belső csoport jóval kevesebb sejtet tartalmaz, mint az ellenoldali (ha a két oldal niveau-különbsége szerepelne, akkor a belső csoportnak a bal oldalon, mint­hogy ez cerebralisabb és tehát a nucleus ambiguus teljes kifejlettségéhez közelebb fekszik, sejtekben gazdagabbnak kellene lennie) ; a belső csoport megmaradt sejtjei és az egész középső csoport sejtjei chromolysis képét mutatják, egyes sejtekben vacuolaképződés is látható.

Next

/
Thumbnails
Contents