Hudovernig Károly dr.: Adatok az agyidegmagvaknak finomabb boncztanához és localisatiojához (Budapest, 1907)
IV. Fejezet. Nervus vagus
52 vizsgáltam. Mindkét oldal vagusdarábját részben a Marchi-féle osmiumsav-, részben pedig a Weigert-féle vclösrostfestéssel vizsgáltam, de egyik módszerrel sem találtam kóros változást akár a sértetlen, akár az iitmctszett nervus vagus- ban. A Marchi-fé\e eljárással kezelt metszeteken a peripherián volt ugyan néhány durva, feketére festett, gömbölyű rög, de ezek az idegrostokat körülvevő kötőszövet normális zsírtartalmának festődésétöl származók, nem pedig a velösrostok szétesésének következményei. Magukban a velősrostokban semminemű változást találtam. II. A ganglion jugulare és ganglion nodosum szövettani vizsgálata. A dúczokból készült metszetek festésére túlnyomóan a Nissl-féle methodust alkalmaztam, egynéhány metszetet azonban haematein-nal és a Weigert-ié\Q velősrost- festéssel kezeltem. A Nissl féle festési eljárással a jobboldali gan- glionokból 21, a baloldaliakból (az ideg átmetszésének oldala) 62 metszetet festettem. A baloldali ganglionokból készült, és a Nissl-féle módszerrel kezelt metszeteken a kővetkező elváltozásokat észlelhettem: a ganglionok dúcz- sejtjeiben a mag és ennek helyzete teljesen változatlan, szintúgy sértetlen a tigroid-testeknek a magot körülvevő, perinuclearis vagy centrális koszorúja, de nem változott a tigroid-testeknek azon koszorúalakú része sem, mely a dúczsejt peripheriáján látható normalis sejtekben (Randschollenkranz); a dúczsejt protoplasmája mintegy finom porszerü anyaggal behintve látszott; a sejttestnek a Randschollenkranz-on túl lévő homogen, structura nélküli részletében azonban látható volt elváltozás, mely abban nyilvánult, hogy a Rand- schollenkranz és a dúczsejtnek a környező kötőszövet közötti rész kis vacuoláknak egy concentricus koszorújává alakult; a vacuolák apró kerek alakúak, és az egyes vacuolák közé hegyesen behatoló alapállomány ennek folytán olyan képet mutatott, mintha a Randschollenkranz-tól a peripheria felé egy finom csipkés szegély övezné a dúczsejtet (1. J3. ábra). De ugyanezen elváltozást, és pedig legalább ugyanilyen intensitásban mutatták a jobboldali, tehát nem az átmetszés oldaláról való ganglionok is (1. 12. ábra). Tekintve, hogy a ganglionok fixálása rendkívül kényes, mert ezek a fixáló folyadékra sokkal érzékenyebben reagálnak, mint a központi ideg- rendszer ; és tekintettel arra, hogy az esetem bonczolásánál a ganglionok külső okoknál fogva csak 48 órával a halál után vétettek ki; és végül tekintettel arra, hogy ugyanazon dúczsejtelváltozások az ép, és az átmetszés oldalán egyformán fordultak elő: ezen elváltozásokat nem tekinthettem kórosaknak, hanem inkább fixálási műtermékeknek, vagy pedig cadaverosus változások következményének voltak minösítendök. A velősrostfestéssel és a haematein-nal szintén teljesen normalis képet adtak a bal ganglionokból készült metszetek. Tehát esetemben daczára a baloldali nervus vagus 72 nap előtt történt átmetszésének a nervus vagus baloldali ganglionjaiban elváltozásokat nem találtam. III. A nyúltvelő górcsői vizsgálata: E czélból az egész nyúltvelőt egy a Nissl-íé\e módszerrel festett sorozatban dolgoztam fel ; a sorozat alsó, azaz spinalis határát a pyramispályák kereszteződésének legdistalisabb része, felső, azaz cerebralis határát pedig a hídnak cerebralis vége képezte. A sorozat összesen 435 metszetből állott, megjegyezvén, hogy ez csupán a festett metszetek száma, mely czélból minden második, cerebralisabb részekben minden harmadik és a hídban minden negyedik metszetet használtam fel. 1. metszet. Niveau: A pyramispályák kereszteződésének legspinalisabb vége. A metszet configuratioja alig tér el a nyaki gerinczvelötöl. Agyideg
