Hőgyes Endre: Hazai orvosi oktatásügyünk és a budapesti egyetem orvosi kara (Budapest, 1896)
A) Visszapillantás a hazai orvosi oktatásügy állapotáról 1867 előtt
HAZAI ORVOSI OKTATÁSÜGYÜNK ÉS A BUDAPESTI EGYETEM ORVOSI KARA. 3 Az így reorganizált nagyszombati egyetemen az orvosi kar megalakult és az 1770/71. tanévvel működését megkezdette. Ez időponttal kezdődik tehát hazánkban a rendszeres orvosi oktatás. * * * Az orvosi karnak és az orvosi oktatásnak berendezésére annak nagy alapítója meghagyta, hogy az mindenben a bécsi egyetemnek és azon egyetem orvosi karának mintájára történjék. E megadott irány folytán orvosi oktatásügyünk fejlődése majdnem egy századon keresztül hasonmása lett az osztrák orvosi oktatásügy fejlődésének, követte azt, az idők folyamán, természetesen a viszonyokhoz képest kisebb méretekben úgy emelkedésében, mint sülyedésében 1867-ig. E váltakozó fejlődés rövid ecsetelése a következő. A bécsi egyetem reorganisatiójának elvi alapja az volt, hogy az állam vegye át a felső oktatás vezetését, így az orvosi oktatás ügyét is. Az orvostanárok kinevezésének jogát elvették az egyetem consistoriumától és azt a felségi jogok közé sorozták. Fizetésüket javították és működésük felügyeletét, valamint az összes orvosi oktatás felügyeletét egy kari igazgatóra bízták, ki a kormányt képviselte. Bécsben a hires van Swie- ten, e rendszer fő fő-tervezője, foglalta el ez állomást. Nagy- Szombatban az orvosi kar szintén így lett szervezve. A királynő öt orvostanárt és egy kari igazgatót nevezett ki. Az egyetem egyes karainak kinevezett igazgatói alkották az egyetem con- sistoriumát, mely vezetője volt az összes tanulmány ügyeknek. E mellett Bécsben meghagyták a régi szervezetű autonom egyetem azon jogát, hogy az egyes karok dékánokat és rector inagnificust választhattak, kik együtt alkották az egyetemi magistratust, melynek hivatásköre azonban inkább csak a külsőségekre vonatkozott. Szintén behozták a nagyszombati egyetemen az egyes facultásokra vonatkozólag az ú. n. külső tagok intézményét is, mely abban állott, hogy minden felavatott kari doktor tagja maradhatott facultásának, ha bizonyos díjakat fizetett és jogot kapott ezzel, hogy előadásokat tarthasson és a dékánválasztásban részt vehessen. E rendszer lényegében véve megmaradt, midőn az egyetem Budára költözött. Csak átmenetileg változott az meg II. József császár idejében, ki a kari igazgatókat és az egyetemi consistoriumot eltörölte és a tanár1*
