Hőgyes Endre: Hazai orvosi oktatásügyünk és a budapesti egyetem orvosi kara (Budapest, 1896)

A) Visszapillantás a hazai orvosi oktatásügy állapotáról 1867 előtt

4 HAZAI ORVOSI OKTATÁSÜGYÜNK ÉS A BUDAPESTI EGYETEM ORVOSI KARA dékánokból álló egyetemi tanácsra bízta az egész administra- tiót. 1796-ban az országos közegészségügyi szervezetben felállí­tották a protomedicusi állomást és megbízták az orvosi kar fel­ügyeletével is. Ez állomással későbben, midőn József császár halála után ismét visszatértek a régi rendszerre, együtt járt a kari direktorság is. — E század folyamán egész 1848-ig a kari ügyek főfelügyelete és vezetése a protomedicus kezében maradt úgy Bécsben, mint nálunk. A század elején a tanári elemnek a kari ügyek vezetéséből kizárásával még tovább mentek. Az 1806-iki Ratio Educationis rendelkezése szerint a dékánt sem lehetett a tanárok közül választani azon ürügy alatt, hogy a tanár administrativ teendőkkel ne legyen meg­terhelve és tanítói működésétől elvonva. Legnagyobb mértékre hágott ez irány a bécsi protomedicus Swift András alatt, ki Ausztriában a tanárok ellensúlyozására élénk lendületbe hozta a kültagok intézményét és keresztül vitte, hogy a kari déká­nokat csak a kültagok közül válaszszák. így történt ez azután nálunk is. Miután a fakultásba lépés díját, mely még a múlt század végén tetemes összeget tett ki, pár aranyra leszállították, sok orvosdoktor lépett be abba és azáltal jogot nyert úgy a tanításra, mint a dékánválasztásra, ama jogukat azonban alig, vagy egyáltalában nem, emezt any- nyival inkább gyakorolták s így történt az, hogy miután később mégis megengedték, hogy tanár is lehessen dékán, évtizedek hosszú során egy áldatlan verseny fejlődött ki a tanárok és kültagok között, mely évenként megújult minden dékánválasz- tásnál és hol egyik, hol másik fél győzelmével végződött. Az 1848-iki reformok az elavult bürokratikus szervezetet eltörölték és visszahelyezték a tanártestületeket azon termé­szetes jogukba, hogy a tanulmányi ügyeket az oktatásügyi kormányzat főfelügyelete alatt keblileg vezessék, úgy mint történt az II. József idejében és a mint? van a német egyetemeken : a protomedicusi állomás és a kari direktorság megszűnt, a kültagok ^intézménye eltörültetett és a tanítótestületekből az idegen elemek kizárattak, helyettük létesült a magán docensi intézmény, ez idő szerint ugyan még csak elvben. A szabad- ságharcz után a német kormány meghagyta az egyetemi refor­mok lényegét; nem változtatta azt meg a magyar provisorium sem és lényegileg fennáll e szervezet ma is. A gyakorlati kivitelben azonban nálunk a rendszer a német kormány alatt

Next

/
Thumbnails
Contents