Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Harmadik fejezet. A milleniumkor működő tanárok rövid életrajza és irodalmi munkássága - e) Magántanárok
Hetil. 1891. ^ Untersuchungen über die elektrischen Reactionsformen bei Hysterischen. Deutsch. Arch. f. klin. Medizin. 1891. — Ueber die Veränderungen der Ganglienzellen des Rückenmarkes. Neurolog. Centralbl. 1891. — Ueber Hydromyelie und Syringomyelie. Arch. f. Psychiatrie. XXIII. Bd. — Vergleichend-anatomische Untersuchungen über Rückenmarksfaserung. Arch. f. mikrosk. Anat. XXXVIIL Band. — Adatok a gerinczvelö összehasonlító rostozatához. Magy. Orvosi Arch. 1891. — Az ideg- és elmebetegségek therapiája. Gyógyászat kézikönyvéből. — Adatok az Ammonszarv szövettanához. Akad. Ért. X. kötet. — Beitrag z. Histologie der Ammonshornformation. Arch. f. mikroskop. Anatomie. XXXIX. Bd. — Ueber Veränderungen der Nervenzellen bei PI, As und St-Vergiftung. Ung. Arch. f. Med. — Az idegsejtek elváltozásairól ólom-, arsen- és antimonmérgezésnél. Magyar Orv. Arch. II. évf. — Általános idegkórtani diagnostika. Klinikai diagnostika kézikönyvéből. 1893. — Általános elmekórtani diagnostika. Ugyanabból. — A suggestió behatása a hypnosis alatti reflexjelenségekre. Akad. Ért. XI. kötet. — Látóhártyareflexek a hypnosis alatt. Orv. Hetil. Szemészet. i8g3. — Netzhautreflexe während der Hypnose. Neurolog. Centralbl. 1893. — Az intrahypnotikus reflexcontracturák morphologiája stb. Akad. Értek. XXIII. kötet. — Beitrag z. Histologie der secun- dären Degeneration. Arch. f. mikrosk. Anatomie. XLIII. Band. — Kurze Anmerkung über die morph. Differenz des Axencylinders stb. Neurol. Centralblatt. 1893. — Az idegsejtek tengelyfonalának és protoplasmás nyúlványainak szerkezetéről a Nissl- féle festés alapján. Közlemények az összehasonl. élet- és kórtan köréből. I. kötet. — Ueber die zeitl. Reihenfolge der secundären Degeneration in den einzelnen Rückenmarkssträngen. Neurol. Centralbl. 1895. — A másodlagos elfajulás időbeli sorrendje a gerinczvelö egyes pályáiban. Orv. Arch. 1895. — De la morphologie des contractures intrahypnotiques stb. Nouv. Iconographie de la Salpetriére. — A hypnotis- mus élettani, gyógytani és törvényszéki szempontból. Franke kiadása. 1895. — Suggestion und Reflex. Eine kritisch-experimentelle Studie über die Reflexphaeno- mene des Hypnotismus. G. Fischer. Jena. i8g5. Donáth Gyula. Született 1849. deczember 23.-án Baján, Bácsmegyében. 1867-töf a bécsi egyetemen a természettudományokat és orvostant hallgatta s különösen a vegytannal behatóbban foglalkozott; 1871-ben az innsbrucki egyetemre Maly R. tanár mellé került mint az élet- és kórvegyészeti tanszék assistense, hol 1873-ban orvosdoctori oklevelet nyert. 1874-ben Schneider tanár meghívására a bécsi egyetem első vegyészeti tanszékénél az assistensi állást foglalta el. 1876-ban Gráczba ment, hogy az időközben oda áthelyezett Maly műegyetemi tanár laboratóriumában a vegyészet gyakorlati tanítását vezesse; ugyanott 1877-ben mint az általános és physikai vegytan magántanára habilitáltatta magát. Az 1877/?8. orosz-török háborúban a török részen mint műtöorvos vett részt; két hónapig a Sipka-szorosnál mint a kazanliki tábori kórházak A MILLEN 1UMKOR MŰKÖDŐ TANÁROK RÖVID ÉLETRAJZA ES ÍROD. MŰNK,
