Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Harmadik fejezet. A milleniumkor működő tanárok rövid életrajza és irodalmi munkássága - e) Magántanárok
A MILLENIUMKOR MŰKÖDŐ TANÁROK RÖVID ÉLETRAJZA ÉS ÍROD. MŰNK. 8 1 3 főorvosa működött; azután a drinápolyi kórházakban, valamint a Bosporus magaslatain táborozó csapatoknál működött. A háború befejeztével szülővárosába visszatért, hol orvosi gyakorlatot folytatott. 1883-ban ideggyógyászati tanulmányútra Berlinbe ment, hol egy évet Westphal ideg- és elmegyógyászati klinikáján töltött, de egyszersmind Helmholt7, Dubois-Reymond és Virchoiv laboratóriumaiban is dolgozott. Miután még egy ideig Párisban Charcot-nál tartózkodott, 1885-ben Budapesten mint idegorvos telepedett le. i8qo. óta szerkeszti a »Klinikai füzetek« czimü orvosi havifolyóiratot. i8q3 4-ben az electro-therapia magántanára lett a budapesti egyetemen s mint ilven heti 2 órában tart előadást a II. belklinika tantermében. Donáth Gyula magántanár irodalmi dolgozatai : Beiträge zur Chemie der Knochen. Sitzungsber. d. kais. Akad. d. Wissensch. zu Wien. 68. Bd. i8/3. — Über die bei der sauren Reaction des Harns betheiligten Substanzen. Ibid. 69. Bd. 1874. —■ Verhalten des Hydroxylamins gegen alkalische Kupferlösung. Ibid. y5: Bd. 1877. — Verhalten des Hydroxylamins gegen alkalische Kupferlösung. Berichte d. deutsch, ehern. Gesellsch. Berlin. 1877. — Die specifische Wärme des Uranoxyd-Oxyduls und das Atomgewicht des Urans. Sitzungsber. d. kais. Akad. d. Wissensch. 79. Bd. 1879. — Die specifische Wärme des Uranoxyd-Oxvduls und das Atomgewicht des Urans. Ber. d. deutsch, ehern. Gesellsch. Berlin. 1879. — Notiz über die Darstellung des Barvums aus Baryum- amalgam. Ibid. — Ekzem in Folge von Atropineinträuflung. Wien. med. Wochenschrift. 1880. — Physiologische und physiologisch chemische Wirkungen des Chinolins. Ber. d. deutsch, ehern. Gesellsch. 1881. — Beiträge zu den physiologischen Wirkungen und den chemischen Reactionen des Chinolins. Ibid. — Über das Ver- hältniss der chemischen Constitution zur physiologischen Wirkung und das Chinolin. International medical congress London. 1881. — Zur Kenntniss des Chinolins und dessen Anwendung gegen Diphtherie. Wiener med. Presse. 1885. — Über die Grenzen des Temparatursinnes im gesunden und kranken Zustande. Archiv für Psychiatrie. Bd. XV. — A höérzék határairól egészséges és beteg állapotban. Orv. Hetik i885. — Über die Gesichtsfeldeinschränkung der Hysterischen. Discussion. Pester med.-chir. Presse. 1885. — A munkások egészségügyéről. Orv. Hetik 1885. — Budapester Wohnungsverhältnisse. Budapester Tagblatt. 1885. — Atiophia muscu- laris progressiva egy esete. Orv. Hetik 1885. — Ein Fall von progressiver Muskel- atrophie. Pester med.-chir. Presse. 1885. — Joannes Wierus. Orv. Hetik 1886. -r- Johann Weier. Wien. med. Wochenschr. 1886. — Johann Weier über den Hermaphroditismus. Virchpw’s Arch. io4. Bd. 1886. — A morphin sorsa a szervezetben. Orv. Hetik 1886. — Das Schicksal des Morphins im Organismus. Ung. Akad. d. Wissensch. Sitz, vom i5. März 1886. — Zur Kenntniss des Dehvdromorphins (Oxvdimorphin). Zwei Morphinreactionen. Journ. f. prakt. Chem. Neue Folge. Bd 33. 1886. — Szemhüdések esetei. Gyógyászat. 1887. — Fälle von Augenlähmungen. Wiener med. Presse. 1887. — Ein Fall von Hirnabscess. Pester med.-chir. Presse
