Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Harmadik fejezet. A milleniumkor működő tanárok rövid életrajza és irodalmi munkássága - c) Czímzetes rendkivüli tanárok
752 A MILLENIUMKOR MŰKÖDŐ TANÁROK RÖVID ÉLETRAJZA ÉS ÍROD. MŰNK. kór- és gyógytanából magántanári képesítést nyert. 1881-ben a barak- kórház napidijas főorvosa lett, 1882-ben pedig a szt. Rókus-kórházban ideiglenes főorvos. i884/5-ben a rendkívüli tanári czimet és jelleget nyerte. 1885-ben a közoktatásügyi minister által az egyetem bölcsészeti karán és a műegyetemen az egészségtan tanításával bízatott meg; az előbbi helyen 1890-ig adott elő, az utóbbin pedig még ma is tartja előadásait. 1887-ben a szt. Rókus-kórház igazgatójává neveztetett ki. Alelnöke az országos közegészségügyi tanácsnak, tagja az igazságügyi orvosi tanácsnak, alelnöke a budapesti gyakorló-orvosok segítő egyesületének, elnöke az országos balneologiai egyesület orvosi szakosztályának, alelnöke a tiszti orvosi vizsgák országos bizottságának, tagja nagyszámú bel- és külföldi tudományos társulatnak stb. 1896-ban a ministeri tanácsosi czimmel lett kitüntetve. Előadásait a hasbetegségek kór- és gyógytanából heti 2 órában a Rókus-kórház hasbeteg-osz- tályán tartja. Müller Kálmán tanár irodalmi dolgozatai: Wirkung der Bohne von Physostygma venenosum. Wiener med. Wochenschrift. — Érverés-jelzési tanulmányok. Orv. Hetik 1872. — Az álfehérvérüségröl. Orv. Hetik — Adatok a Bright-kór tanához és kezeléséhez. Orv. Hetik 1873. — Über Cholesterämie. Archiv, f. exp. Pathologie. 1873. — Belgyógyászati tanulmányok Berlinben. Orv. Hetik 1874. — A heveny sárga májsorvadás egy esete. Orv. Hetik 1874. — Über den Einfluss der Hautthätigkeit auf die Harnabsonderung. Archiv, f. exp. Pathologie. 1874. — A bélelzáródások kezeléséhez. Orv. Hetik 1874. — A léprepedések casuistikájához. Orv. Hetik 1876. — A vándorlép négy esete. Orv. Hetik 1876. — Rupture de la rate. France médical. 1876. — Zur Casuis- tik der Milzrupturen. Pester med. chir. Presse. 1876. — Vier Fälle von Wandermilz. Pester med. chir. Presse. 1876. — Traube. Pester med. chir. Presse. — Létért való küzdelmünk és a társadalom. 1879. Zilahy kiadása. — Kovács Sebestyén Endre életrajza. 1880. — Ideges dyspepsia. Orv. Hetik 1882. — Adat az Addison-kór tanához. Orv. Hetik 1882. — A tüdőről és légzésről. Budapest. 1882. — Adat a szövetközti májlob tanához. Orv. Hetik 1883. — A visszatérő láznak újabban észlelt eseteiről. Orv. Hetik — Az ütérkeményedésröl. Orv. Hetik 1883. — A tuberkulózisról. Budapest. 1883. — A gyomor tágulási viszonyai. Orv. Hetik jgg4 _ Az 1885. orsz. orv. és közegészségi congresszus tárgyalásai. 1885. —Munkások egészségügye. 1885. — Mint a vezetése alatt állott osztályáról dr. Kovács L tollából eredt munkálat. Az antifebrin hatásáról. Orv. Hetik 1886—87. — A Rókus- kórház újjáépítése. 1887. — A meghűlésről. Egészség. 1887. — Ideges bélbajokról. Orv. Hetik 1887. — A fővárosi kórházügy jövője. Orv. Hetik 1889. — A tuberkulózis gyógyításáról. Egészség. 1890. — Az új Rókus-kórház. Orv. Hetik 1891. — A tuberculin alkalmazása körül eddig szerzett tapasztalatok. Orv. Hetik 1891. —
