Hőgyes Endre dr.: Emlékkönyv a Budapesti Királyi Magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának multjáról és jelenéről (Budapest, 1896)
Harmadik könyv. A budapesti kir. magy. tud. egyetem orvosi kara a milleniumkor 1895/6-ban - Harmadik fejezet. A milleniumkor működő tanárok rövid életrajza és irodalmi munkássága - c) Czímzetes rendkivüli tanárok
A MILLENIUMKOR MŰKÖDŐ TANÁROK RÖVID ÉLETRAJZA ÉS ÍROD. MŰNK. 753 Dollinger Gyula. Született Budapesten 1849-ben. Orvosi tanulmányait a budapesti, bécsi és berlini egyetemen végezte. Orvosdoctorrá szülőhelyén promo- veálták. A budapesti egyetemen először Scheuthauer Gusztáv tanár mellett mint kórboncztani tanársegéd működött. 1876-ban a Kovács József tanár vezetése alatt álló I-sö sebészeti koródára mint műtő-növendék lépett be, 1877-ben műtői oklevelet nyert és ugyanazon évben megválasztatott klinikai tanársegédnek. 1878-ban mozgósíttatván a 38. számú Molináry ezreddel, mint csapat-orvos részt vett a boszniai hadjáratban és Serajevóban kórházi szolgálatra rendeltetvén, a hadi sebészetben tett tanulmányokat. 1882-ben külföldi utazást tett és kineveztetett a testegyenészet magántanárává. 1885-ben az orsz. közoktatási tanács tagjává lett s itt 1895. évben történt lemondásáig képviselte a iközegészségügyet. 1891-ben a testegyenészet nyilv. rendkívüli tanárává lett előléptetve, s mint ilyen magángyógyintézetében (Kerepesi-út 52. szám) adja elő heti 3 órában nevezett tárgyat elméletileg és gyakorlatilag. A gyakorlatoknál segítségére van egy segéd és 4 gyakornok, kiknek díjazására a közoktatásügyi ministerium már több év óta évenként 3oo frtot engedélyez. 1889 óta az Irgalmas-rend budai kórházában mint mütőorvos működik és 1891-ben átvette ugyanott mint főorvos a sebészeti osztály vezetését. 1895-ben tanítási jogosultsága kiterjesztetett az egész sebészetre s ennek folytán az 1895/6. félévtől fogva orthopaediai előadásain kívül előadásokat tart heti 3 órában a »Zsigerek sebészetéből« is az Irgalmas-rend budai kórházának műtőtermében. Dollinger Gyula tanár irodalmi dolgozatai : A bélnyákhártya izomrendszerének külső körkörös rétege. Orv. Hetil. 1874. — Közlemények Navratil tanár koródájából. Orv. Hetik 1874. — A veleszületett csípőizületi ficzam. Orv. Hetil. 1876. — Die angeborene Hüftgelenkverrenkung. Langenbecks Archiv für Chirurgie. 1876. — Tanulmányok Kovács József tanár szebészeti koródájáról. Orv. Hetil. 1877. — Aus der chirurgischen Klinik des Prof. Kovács in Budapest. Langenbecks Archiv für klin. Chirurgie. 1877. — A nyelv gombaforma szemölcseinek tömlős elfajulása. — Németül: Cystöse Degeneration der fungiformen Zungenpapillen. — A térdkalács előtti nyáktömlő szemölcs dagja. — Németül: Papillom der Bursa praepatellaris. Ein Beitrag zur Epithelentwickelung. — Adat a tüdölövések kórisméjéhez. — Németül: Zur Diagnostik der Lungenschusswunden. — Levelek Serajevóból. Orv. Hetil. 1878. — Kovács József 48
